Dramione fanfic: Ellenséges vonzalom ( Folyamatosan frissített)

4. fejezet

Hermione egészen addig észre sem vette hogy Pansky követi míg a lány utól nem érte és bele nem mart a vállába.

- Szaros kis sárver! Mit bájologsz itt Draconak hm?- kérdezte indulatosan. Hermione ijedten pislogott. Nem tudta mit évõ legyen..

- Nem tudom mirõl beszélsz!- dadogta. Pansky nekinyomta a falnak. Hermione háta nagyot csattant a falon.

- Dehogynem nagyon jól tudod mirõl beszélek! Itt vigyorogsz össze vissza mint egy kielégített prosti az én fiúmra!- vicsorogta a Mardekáros lány. Hermione fintorgott egyet a becsmérlõ szavak hallatán meg azért is mert sajgott a háta.

- Figyelmeztetlek Granger ha tovább lógsz Dracon elmondom Potteréknek hogy együtt mentetek bájitaltan órára!- vigyorodott el gonoszul Pansky. Hermione alig kapott levegõt. Azt nem engetheti meg hogy Harryék tudjanak arról hogy lehet érez valamit Malfoy iránt. Felsóhajtott.

- Rendben kerülöm Malfoyt és nem szólok hozzá! Megfelel?- vetette fel. Pansky ellenségesen bólintott de nem engedte el a lányt. Hermione rátaposott a lábára és hátralökte a vállánal fogva majd elsietett.

- Ezért még számolunk sárvérû!- kiabálta utána Pansky de Hermione már nem foglalkozott vele. Felsietett gyógynövénytan óra elõtt a Griffendél toronyba. Meglepetésére nem volt senki a klubhelyiségben. Ledobta a talárját és kigombolta felül az ingét. Beállt a kandalló melletti tükör elé. Úgy volt ahogy gondolta. Látszottak a vállán Parkinson körme nyomai méghozzá jó erõsen.

- Azok micsodák Hermine?- hallotta meg maga mögött Ginny meglepett hangját. Megpördült. Ginny Közelebb jött.

- Csak beütöttem!- hazudta Hermione miközben próbálta felrángatni sebes vállaira az inget. De Ginny megállította a folyamatot. Szemügyre vette a karmolásokat.

- Hermione......te te lefeküdtél valakivel?- kérdezte elképedve. Hermione felháborodva megrázta a fejét.

- Nem dehogyis!

- Akkor mi ez?

Hermione tudta hogy Ginny elõtt hiába titkolózik.

- Ezt tényleg senkinek ne mond el! Se Ronnak se Harrynek se senkinek! Ez köztünk marad!- szabta ki a határokat. Ginny komolyan bólintott.

- Szóval.... öh....Pansky volt!- bökte ki végül. Ginny szeme elkerekedett.

- Mardekáros csaj aki folyton Malfoyon lóg?

Hermione bólintott.

- De hogy jön õ ide?- értetlenkedett Ginny.

Hermione végül mindent elmondott hogy lehet érez valamit Draco iránt, hogy összeveszett Harryvel és Ronnal és hogy most Pansky megfenyegette. Ginny eltátott szájjal meredt rá.

- Ez most komoly?

- Igen tudom nagyon gáz! De nem tudok mit csinálni csak jött és kész! Ron elmúlt! Õ iránta is éreztem ilyet az már a múlté! Most újra olyan mintha a testvérem lenne!- magyaráztam Ginnynek mikor felöltöztem. Csengettek.

- Jaj istenem én meg el fogok késni gyógynövénytanról! Szia!- hadarta Hermione.

- Oké majd elédmegyek és Megbeszéljük! Pá!- köszönt Ginny. Hermione lélelszakadva rohant ki az iskolából be az úgynevezett " termükbe".

- Elnézést Bimba professzor de akadt egy kis gondom!- sütötte le a szemét a lány pironkodva.

- Semmi baj Granger! Menjen zsálya kaktuszhoz!- adta ki az utasítást Bimba. Hermione odakullogott egy hugrabugos fiú mellé.

- Heló Matt vagyok!- nyújtotta ki felé már koszos kezét. Hermione elmosolyodott és kedvesen kezet fogott a fiúval.

- Hermione vagyok! Mit kell csinálni!?

- Csak átültetni egy nagyobb cserépbe!- felelte Matt aztán végignézett Hermionén. - Veled meg mi történt! Elég ziláltan nézel ki pedig amikor látlak a folyosón akkor nem így látszól.

Hermione is lenézett magára. Tényleg rémesen nézett ki. Az inge és szoknyája szanaszét gyûrve a talárja meg kissé megtépázva.

- Csak összevesztem valakivel!- mosolygott ártatlanul ami igaz is volt.

Óra végén várta egy kicsit Ginnyt de a lány csak nem jött. Hermione úgy gondolta elfelejtette vagy más dolga akadt. Ezért Elindult inkább egyedül számoisztikára.

Edédkor megint egyedül kellett ennie mivel Harryék még mindig utálták Ginny pedig már hamarabb evett. Hermione óvatosan a Mardekár asztala felé fordult. Pansky ahogy gondolta Malfoy mellett ült, rádölt a vállára és úgy evett. De Draco csak untott arcal méregette üres tányérját. Elég sápadt volt. Talán beteg?- gondolta Hermione.

Mikor Malfoy észrevette hogy Hermione figyeli kihúzta magát és rávillantott egy mosolyt. A lány villámgyorsan visszafordult Mielõtt Pansky észrevenné. De nem értette hogy Malfoy miért ilyen kedves vele. Lehet tényleg meg akar változni? Vajon megbánta amiket tett? Vagy csak játsza magát? Ezek a gondolatok foglalkoztatták Hermionét miközben csengetéskor megindult a bûbájtan terembe. Kint valaki meglökte a vállát. Draco volt aki értetlenül széttárta a karját. Hermione Panskyra pillantott aki árgus szemmel õket figyelte. Vissza se nézett a Mardekáros fiúra csak utat tört magának a tömegen és elsietett.

Este vacsora után egy kis könyvvel a kezében indult el a Griffendél- toronyba megint EGYEDÜL. Megpróbált beszélni a fiúkkal de õk felhúzták az orrukat mint két seggfej 5 éves és faképnél hagyták a lányt. Így volt megint Hermione egyedül. Miközben mélázva sétált a már sötét folyosón valaki megfogta és belökte a terembe. Hermione hátraborult a padlón a könyvét pedig elejtette. A sötétben nem látta de esküdni mert volna rá hogy Parkinson az.

- Úgy tettem ahogy megígértem Pansky! Nem beszéltem Malfoyal rá se néztem! Megállapodtunk! Kérlek ne bánts Mégegyszer!- rebegte rémülten Hermione miközben ültében hátrafelé kúszott a padlón. Az a valaki meggyújtott egy gyertyát így láthatóvá vált az arca. És egyáltalán nem Pansky volt. Hanem Malfoy. Hermione szája egy hatalmas ót formált.

- Szóval még meg is fenyegetett és még bántott is?- kezdte Draco. Hermione meg se mukkant. Mi lesz ha Draco elmondja Panskynak és akkor nagy bajban lesz!?

- Kérlek felelj már Granger a rohadt életbe!- emelte fel Malfoy indulatosan a hangját. Hermione gyorsan bólintott egyet. Draco Közelebb lépett.

- Hagy nézzem!- suttogta Mostmár gyengéden. Hermione hevesen megrázta a fejét és átölelte magát.

- Légyszi!- guggolt le elé a szõke fiú. Hermione legyõzötten sóhajtott egyet majd lehúzta ingjét a válláról. Draco elkerekedett és végighúzta az ujját a mély karmolásokon. A lány felssziszent Draco pedig gyorsan visszahúzta a kezét. Magához rántotta Hermionét és egy puszit nyomott fedetlen mellkasára.

- Sajnálom!- mondta majd kiszaladt a sötét terembõl. Hermione felrángatta az ingjét, felkapta a könyvét és már szaladt is. Úgy gondolta ma már nem lesz alvás megint.