Project Condor Fluid

A FELELŐTLENSÉG ÁRA

Kasugi városa ébredezett.
Szokásosan már kora reggel halhatóak voltak az első madár csiripelések, jelezvén a civilizációnak - ideje a mai napot elkezdeni.Egyre több ember lepte el az utcákat, valaki munkába indulván a reggeli buszjáratokhoz igyekezett. Volt aki most is lekéste - volt aki szerencsésnek mondva magát, még ülő helyet is tudott szerezni a tömegben.
Persze volt aki volánnal próbált közlekedni de Kasugi pont egy olyan kisváros volt, ahol sokszor előfordult, hogy valaki kora reggel dugóba keveredett.A diákok, még iskolakezdés előtt betértek a boltokba, hogy az aznapi reggelijüket megvásárolják, de ez sem mindenkinek sikerült. Az idő senki barátja. Iskolák előtt rengeteg fiatal várakozott, beszélgetett, volt akinek semmi életkedve nem volt, volt aki izgult, nehogy ő legyen az aki ma felelni fog, így a vakáció előtt. Szürke unalmas diák élet. Csak a sok fantáziálás, csak az a tudat, legyen vége.

Az üzletek hamar kinyitottak.
Az éttermek, a bankok, a hivatalos szervek. Elindultak a villamosok, elindultak a vonatok. A város felébredt, beindult az élet. Egy végtelen körfogás újabb napja.

Persze voltak kivételek. Saeki Yuriko-nak egy 18 éves cserediáknak éppen az első órájára kellene sietni, ami kereken húsz perc múlva kezdődik a Futtsu egyetemen.
Yuriko talán nem volt tisztában a helyzet súlyával, amikor Takaso tanár úr figyelmeztette:
- utolsó esélye van a javításra, vagy sajnos megbuktatja. Yuriko mai lány volt, így persze minden fontos dolgot háttérbe szorítva, az utolsó pillanatokra hagyott, így a múltéjjeli virrasztásának a gyümölcse nem csak a felkészületlenség volt,de még valószínűleg el is fog késni az órájáról.
Íróasztalán, a kinyitott tanfüzeten, tolltartón, - szunyókálva békésen - még a nyála is rácsordult a füzetlapra, amikor hirtelen a macskája (aki egy teljesen fekete bundát, és egy komor fekete szemet birtokolt) nyávogva felugrott mellé az asztalára.
Asago (ez volt a cica neve) egyre hangosabb nyávogása ébreszteni kezdte, a felelőtlen lányt.
-Hmmm... Asago.. csönd legyen...
A macska természetesen nem hagyta abba, mintha ő maga is érezte volna, hogy sajnos gazdája bizony nagy bajban lesz!
----Erősödő macska nyávogás---
-Hmmm........hmm...As-agooo....hagyál már!
Yuriko a fejére húzta az éppen csukott szemével kézbe kapott kedvenc képregényét, ezzel elbújva a kinti beszivárgó hideg reggeli napfény elől.
Körülbelül öt másodpercre mozdulatlan volt.Mintha az idő is megállt volna körülötte.Aztán hirtelen (mint aki nem csak két órát aludt múlt éjjel) kitört mint egy vulkán!
-TE JÓ ISTEN! ELALUDTAM! MENNYI AZ IDŐ?!
Gyorsan a telefonjához nyúlt.
-TIZENÖT PERC MÚLVA NYOLC ÓRA???!!!! LEFOGOM KÉSNI TAKASO TANÁR ÚR ÓRÁJÁT!!!
Elkezdte (az amúgy is kupis szobájába) dobálni a ruháit, miközben a szekrényében kereste az iskolai uniformisát!
-MEG FOGOK BUKNI! MEG FOGOK BUKNI! YURIKO TE IDIÓTA!! - szidalmazta magát.

Asago természetesen halál nyugodtsággal nézte végig, ahogy gazdája, azt sem tudja hol áll a feje. Néha megnyaldosta mancsát.

Yuriko nem törődve külsejével, gyorsan felöltözött, bedobált minden szükséges holmit a táskájába, (még olyat is amire tuti nem lesz szüksége az iskolában - képregény) és már futott is lefelé az emeletről.
Odalent az üres konyhában, a reggelije várta egy kis üzenettel, amit édesapja írt neki mielőtt elment dolgozni.

-- Kis csibe remélem szereted a tükör tojást! Hagytam egy kis költőpénzt neked a pulton, de ne hülyeségre költsd! Jó legyél és el ne kés! Este jövök! Puszi Apa!--

Mivel ideje már nem volt reggelizni, megmarkolta a pénzt, és már futott is a közeli buszmegállóba!
-Ha ha... Minden... jól .. jól megy... elérem.. a legközelebbi buszt... hu hu! -lihegve, futás közepette biztatta magát.
A busz már bent állt, amikor ő befordulva az utcán futni kezdett felé.
-VÁRJON MEG! KÉREM!!!!
A sofőr látta a sprintelő lányt, így befékezett.