Michael-Az utolsó Afton

Első fejezet:Otthon

Már messziről látta a házat és érzelmek kavarogtak benne. Nem tudta hogy szomorú legyen, vagy vidám. Örült hogy újra a gyerekkori házában lehet, azonban tisztán emlékezett mindenre ami ott történt. Belépett.
-Pont ugyanolyan, mint amilyen akkor volt.
Mondta és egyenesen a gyerekkori szobája felé vette az irányt, azonban valami az útját állta. Valami, amiről pontosan tudta, hogy mi. Egy árnyszerű figura állt előtte, aminek vörösen izzó szemei néztek rá a sötétből. Hosszú karmai és fogai voltak, fején egy aranyszínű cilinder, nyakán egy aranyszínű nyakkendő. A figura legjobban egy medvére hasonlított. Michael egy lépéssel hátrébb ment, habár nem félt tőle. többé már nem.
-Jó újralátni téged, Mike.
Szólalt meg az alak.
-Régen nem voltál ilyen beszédes.
Mondta Mike.
-Én is mondhatnám ezt rólad. Hogyhogy visszajöttél?
-Dolgom van.
-Miféle dolog?
-Le kell mennem és el kell hoznom apám régi tervrajzait.
-El akarod kezdeni azt, amit apád is?
-Apám értett a dolgához. Kár hogy már nem él.
-Biztos vagy ebben?
Mike hirtelen felvetette a szemeit az alakra.
-Mit tudsz róla?
Az alak lesütötte a szemeit.
-Ideje hogy megtudd az igazságot az apádról.
-Milyen igazság!?
Kérdezte Mike.
-Apád teste halott, de a lelke nagyon is él. A bűnei miatt a pokolban fog szenvedni. Az úgynevezett "Barátaid" miatta lettek vérszomjasak. Emlékszel még rájuk?
Mike pár másodpercig nem szólalt meg.
-A medve, a nyúl, a csirke és a róka.
-Pontosan.
Mondta az alak. Mike csak állt egyhelyben, mint akit szöggel vertek oda.
-Apád ártatlan gyerekeket ölt és most csapdában van. És ott is marad.
Szólalt meg ismét az alak. Mike azonban nem szólt semmit csak elindult a lift felé.
-Lemész?
Kérdezte az alak.
-Megkeresek valamit.
Mondta vissza Mike és beállt a liftbe, majd megnyomta a nagy, piros, ismerős gombot. A lift ajtajai bezárultak és Mike elindult lefelé.