Michael-Az utolsó Afton

Második fejezet:A kulcs

A lift sokáig ment lefelé. Ezalatt az idő alatt Mike a múltján gondolkodott. Mindig is jó kisgyerek volt, azonban sok traumán ment át. A házukhoz közel volt egy hely, ahol robotok énekeltek egy színpadon, és születésnapokat lehetett szervezni. Mike szeretett oda járni, viszont a robotoktól kicsit félt. Az apja, William régen ott dolgozott. Mike 8-adik születésnapján a nagytestvére és annak három haverja közel rakták Mike-ot az egyik robot szájához, majd ahogy a robot bezárta a száját, egyben úgy harapta szét Mike koponyájának első részét. Agyi károsodást szenvedett, azonban túl élte. Most viszont oda megy, ahol megint meghalhatott volna, de a sors valamiért életben tartotta. Vagy lehet, hogy nem is a sors volt? A lift végre megállt és Mike átmászott egy szellőzőn keresztül a kontrolpanelhez. Emlékezett a helyre. Nagyon jól emlékezett. Tőle jobbra és balra egy-egy szellőző és egy-egy állvány volt, rajtuk két-két gombbal. Egy kék gomb, ez az oldahoz megfelelő szobát világította meg, és egy piros gomb, ez pedig az ott lévő robot árammal való megrázására szolgált. Volna ha még működött volna. Előtte pedig egy nagy ventillátor volt alatta egy szellőzővel. A helységben Mike volt egyedül. Ő és az emlékei. Még mindig megvolt a régi belépő kártyája, amit egy privát szoba kinyitásához használt régen. Odament. Ahogy felmutatta a kártyát, egy robotikus női hang szólalt meg: "Belépés engedélyezve" Belépett a szobába. Tőle jobbra és balra ajtók voltak, a falban feljebb pedig egy szellőző, amit csakugyan letudott zárni egy ajtóval. Volt a szobában egy asztal is, amin Mike régi barátja, egy aranyszínű medve plüss volt, mellette jobbra három monitor, mellette balra egy ventillátor, az asztalon pedig papírok voltak. A falon egy poszter díszelgett egy robottal rajta. Azonban Mike-ot ezek egyáltalán nem érdekelték. Kihúzta az egyik fiókot, amiben egy kis kulcs és egy papír volt. A papírt a kezébe vette és olvasni kezdett. Ez a szöveg volt olvasható:

1987. Augusztus 8.

Ma véget vetettem 5 kis szaros életének. Ahogy az életükért könyörögtek, zene a füleimnek. Olyan jó érzés. Végre tönkre teszem a céget. Nem érdekel, hogy Henry hányszor építi újra őket. Én lecsapok újra és újra és újra. Ha megtalálod ezt a lapot, az azt jelenti, hogy én már nagyon távol vagyok és nem bánok semmit!

                                                                                                                                                                                -William Afton

Mike a kullcsot is magához vette, majd elhagyta a szobát, és visszament a lifthez. Még egyszer utoljára visszatekintett, Majd beszállt a liftbe és elindult felfelé.