Összedőlt épület, más testrészek

4 1 0
                                    

Történet: Egy labirintusra emlékeztető házban voltam. Nem egyedül. Volt ott még két fiú és egy lány is.

A srácok ismerték a terepet, így vezettek minket. Egy irodába is elmentünk, de, hogy minek, fene se tudja. A teremben voltak növények és emberek is. Felnőttek.

Az épület nem csak arra volt jó, hogy a memóriánkat fejlessze, hanem egy kis akadálypáya szerűséges is volt.

Kocka épület is volt egyben, vagy inkább egy iroda ház, ami papírból és műanyagból készült. Volt egy olyan rész, ahol besurrantunk ami teljesen elhagyatott volt. Az egyik fiú mutatta hogyan kell átlendülni az egyik helyről a másikra, és amikor én következtem, összedőlt az egész épület. A srác elhordott mindennek, de segített összerakni a házat. Elég masszív és nagy ház lehetett így vissza gondolva. A vége felé, a srác kedvesebb lett és nem utált.

*Timeskip*

Majd beütött a ménkű. Egy repülő zuhant le, amiben a srác volt. Bevitték a korházba, és a kórterme mellett volt a tantermem.

Kiderült, hogy annyira életveszélyes állapotban van, hogy amputálni kell az egész testét. A fejét egy műanyag babára tették és tovább élt, Tudott mozogni, de nem úgy, mint azelőtt, hiszen ő egy igazi tornász volt.

A testrészeit el akarták adni, de rájöttem hogy tök fölösleges, hiszen az állam fizet mindent. Így megmenekültek a testrészei.

De mind ezek elött, egy gyerek voltam. Bezártak egy laborba, ahol testrészeket adtak el, és rakták fel az emberekre, mert itt ez mind természetes volt. Valószínűleg ez egy másik dimenzió lehet.

Sok ember ketrecbe voltak zárva és valamelyik testrészük hiányzott vagy másmilyen volt. Engem egy teherautó vitt ide és láttam is, hogy másokat is hoznak. Láttam ijesztő műtéteket. Hallottam hátborzongató sikolyokat. 

Érzés: Néha hátborzongató volt, de itt is meg volt az az érzés, hogy azt a srácot ismerném valahonnan.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Jul 16, 2018 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

ÁlmokWhere stories live. Discover now