Messages For You /JRen/

31. epilógus.

Jonghyun szemszög:

A papírfecniket, amikre leveleimet írtam, leraktam az ezüstösen fénylő fekete sírkőre, beraktam a csokor rózsákat a sír két oldalán lévő vázákba, mondtam pár szót, és könnyeimnek utat engedve, indultam meg a közeli híd felé.

A temetőtől nincs oly’ messze a híd, így rövid idő alatt oda is érkezem.

Lenézek a mélységbe, figyelem a víz vad folyását, és hallgatom a fákon ülő madarak csicsergését.

Lassan, és óvatosan felülök a korlátra, majd felállok rajta. Innen magasabbról sokkal ijesztőbb, egyben vonzóbb látványt nyújt az alattam elterülő folyó csobogása.

Mély levegőt véve mondom ki utolsó szavaimat, melyek neked szólnak drága szerelmem:” Hamarosan találkozunk a mennyországban!”

Szemeimet szorosan behunyva, rugaszkodom el, és várom, hogy végre a vízbe érkezzek.

Egyre mélyebbre süllyedek. Nehezen, szinte már alig kapok levegőt. Kapálózni kezdek, hogy hamarabb megfulladjak.

Nélküled az élet túlságosan komor, szomorú, és színtelen volt. Te hoztál színt a mindennapjaimba.

Lassan minden elsötétül körülöttem. Megjelenik előttem az a bizonyos fehér fény -vagy, hogy is hívják - amelyen egyből átlépek.