Szallax novellák

1. - A hősies bankrablás

Szallax jót nevetett.

- HÖHÖHÖHÖ!

Rekedtes hangja végigzengett a kihalt folyosón. A bankban ilyen későn már csak az éjjeli őr tartózkodott. Szallaxxal szemben állt.

- Én a maga helyében nem nevetnék – mondta Szallaxnak.

De Szallaxnak volt oka a nevetésre. Ugyanis már rég kifejlesztette szuperképességét, amivel egy pillanat alatt elintézné e hitvány és önmagához képest jelentéktelen méretű őrt. Rutin bankrablást hajtott végre, már meg is szerezte a pénzt, egy batikolt táskában hozta magával.

A táska cipelése nagyon megerőltető volt számára. És egy cseppet zavarta, hogy pisztolyt fognak rá. Ideje lelépni, hogy ki tudja pihenni magát a holnapi repülőútig.

- Bözsi! – Szallax türelmetlen lett. Bözsi biztos bénázik, mint általában.

- Utolsó figyelmeztetés! – kiáltotta az őr. Ujja a ravasz felé mozdult.

Ekkor megjelent a Bütykös a folyosó végén. Könnyedén elkiáltotta magát:

- Siessünk, még ki kell javítanom az Érettségiket!

Szallax majdnem elsírta magát, ahogy eszébe jutott, hogy még neki is ki kéne javítania az ECDL vizsgákat. Kedvetlenül bólintott, így a tolvajmaszk rácsúszott a szemére. Gyorsan megigazgatta a maszkot.

Szallax az őr csodálkozó tekintetétől kísérve felemelte jobb lábát és dobbantott.

Az egész Európai kontinens beleremegett Szallax lábának földhöz csapódásába. Az őr hanyatt vágódott a rekord erejű földrengéstől. Mire felnézett már csak a két rabló hűlt helyét – és egy nagy méretű lábnyomot – látott.

***

A fekete csillogó méregdrága Mercedes terepjáró napközben feltűnő jelenség jelehetett, de most ez nem számított, mert hajnali három óra volt.

A sárga fénnyel megvilágított utakon csak ritkán húzott el egy-két autó. Bözsi a Merci hátsó ülésén jól érezte magát. Ez legnagyobb részben annak volt köszönhető, hogy végre levethette surranó cipőjét, ami már eléggé nyomta a bütykét. Jó hangulatának másik oka az volt, hogy a sikeres bankrablás során annyi pénzt nyertek, amennyiből valóban elutazhatnak Alabamába.

Ott aztán mindenkit érdekelni fog a magyar történelem, nem úgy, mint a hálátlan magyar diákokat ebben az országban. Ott mindenki tisztelni fogja őt! Bözsi elmerengett a jövőn.

A hátsó ülésen Bözsi mellett Szallax terpeszkedett. Ő nem gondolkozott annyit, mint Bözsi, mert ő egy ösztönlény volt. Ültében kicsit rálógott a középső ülésre is, amin egy kupac dolgozat füzet tornyosult. Szallaxot zavarták a füzetek.

- Kisember – szólt előre Szallax a sofőrnek, Sanyának – nem baj, ha ezt arrébb rakom?

- Á, dehogy – jött a könnyelmű válasz.

Sanya nyilván nem mérte fel a helyzetet. Épp a Himnuszt mikroelemezte fejben.

Szallax lehúzta az ablakot és egy mozdulattal kihajította az összes füzetet a száguldó Meredes ablakán. Sanyának szüksége volt pár másodpercre, mire rájött mi történt. A fékbe taposott. Ez is meggondoltalan volt, mert mélyfilozófiai gondolatai mellett nem vette észre, hogy időközben megjelent mögöttük egy másik autó.

Ami szerencsére mégsem ütközött beléjük, elvégre egy Tesla volt és ki tudta kerülni őket. De Sanya ezt a részletet egyáltalán nem vette észre.

- Miiii vaaan? – fordult hátra Sanya Szallaxhoz.

Szallax vállat vont.

- A 8.a-nak úgysincs rá szüksége.

Sanya és Szallax egy pillanatig farkasszemet nézett. A kintről beszűrődő éjszakai neszekbe Bözsi horkolása vegyült.

- Hozd vissza, nem hagyhatom el már megint a dolgozatot – sziszegte Sanya fenyegetően.

- De nem fértem el tőle! – ellenkezett Szallax.

- Hozd vissza!

Szallax sóhajtott. Máskor nem engedelmeskedett volna egy nálánál alsóbbrendű létformának, de Sanya a sofőr volt és addig nem haladtak volna tovább, amíg kérése nem teljesül. Szallax megjegyezte magában, hogy rossz érzés makacs kisemberektől függeni. A legközelebbi melóra csak Bözsit viszi.

Sanya árgus szemmel figyelte Szallxot. Ő csak vett egy nagy levegőt. Azonnal semmivé lettek a fizika törvényei. Ha Raksosz, az univerzum hatodik legnagyobb fizikusa látta volna ezt, menten kszívrohamot kapott volna. Szallax kitágult térfogattal pont annyi plusz súlyt nyert, hogy a tömegvonzásával magához repítette a füzeteket (közben véletlenül meggörbítette a teret is).

Aztán az összes füzetet az első ülésre lökte.

- Tessék – morogta.

- Köszönö... - Sanya a visszapillantótükörből észrevette a rendőrautókat – ó, a...!

Sanyából csak úgy dőltek a válogatott káromkodások. A gázba taposott és pillanatok alatt százharmincra gyorsult.

A rendőrautók is gyorsítottak.

- Bözsi csinálj valamit – Szallax kétségbeesetten rázta meg a mellette alvó Bütyköst.

- Szallax neked van szupererőd – emlékeztette Sanya.

- AZT FÁRASZTÓ HASZNÁLNI!!!!!

- Jó, jó, csak eszembe jutott... MERT KÉPZELD MINDJÁRT LETARTÓZTATNAK!

Szallax úgy érezte mára már elget használta erejét, két társán a sor, hogy megoldják a helyzetet. Tegyenek már ők is valamit! Sanya ide-oda rángatta a kormányt és hirtelen egy random egy zsákutcába kanyarodott. A fékbe taposott, de így is belehajtott a zsákutca vége előtt lévő szelektív hulladékgyűjtő kukákba és az előtte felhalmozott szemeteszsákokba.

A rendőrautók is megjelentek mögöttük és rendőrök pattogtak ki az autókból. Bözsi még mindig aludt, Szallax elkezdett sütit zabálni, Sanya pedig már azon gondolkozott hogyan tudná ezt kimagyarázni a rendőröknél. Be kell majd vetnie minden szónoki képességét.

Egy rendőr behajolt a lehúzott elsőablakon és meglátta a sok füzetet.

- Ezeket lefoglalom – szólt.

- Ne! A 8.a-nak és a 7.b-nek is ki kell javítanom...

A rendőrt nem érdekelte Sanya magyarázkodása, ki tudja mi motiválhatta, de kiragadta a füzeteket az ablakon keresztül.

- Kiszállni! – parancsolta egy másik rendőr, aki a sofőr ülés felőli ajtónál állt.

- Sanya, húzd föl az ablakokat! – parancsolta Szallax.

Sanya így is tett. Szallax pedig kinyitotta a saját ajtaját és gyorsan kidobta rajta Bözsi elcsórt zokniját. Épphogy becsukta az ajtót, az utcában minden rothadásnak indult a mérgező bütyökgáztól. Szétrohadtak a rendőrautók is, így Sanya simán el tudott hajtani. Az ő autója fel volt vértezve bütyökszag állóval.