Sz mint Szűz

2.A KIBORULÁS

Zach kezdőjátékos volt a gimis kosárlabdacsapatában, és szezonon kívül gátfutó. Én a lány röplabdacsapat tagja voltam, valamint a vézős osztály elnökhelyettese. Mindkettőnknek  sok volt a dolga, mindketten szerettük a társaságot, és nagyon magasak voltunk. Ideális páros.
Nem mintha álompár lettünk volna, de azért elég népszerűnek számítottunk, úgyhogy a  számításunk híre futótűzként söpör végig a Huntington gimi folyosóin. A szemembe senki sem mondott semmit, de a sutyorgásból és bámuló szempárokból arra lehetett következtetni, hogy legalább egy tucat történet kering arról, hogyan is történt a nagy esemény. A magam részéről kicsit sem érdekeltek a sztorik, és nem vártam a sajnálkozó öleléseket sem, amelyek a szakítás természetes velejároi. Szerencsére a legjobb barátnőmmel, Carával sem együttérző lélek. Kétségem sem volt afelől, hogy valahogy majd csak  segít túlélni a napot.
Ahogy gyanítottam, Cara nem szomorú mosollyal tette le magát mellém a termünkben, hanem összevont szemöldökkel üdvözölt.
-Most nagyon össze fogunk veszni.
Hála az égnek, hogy léteznek legjobb barátok!
-Miért, mit csináltam?-érdeklödtem.
-Úgy vágtál  bele a nagy beszélgetésbe, hogy  velem nem egyeztettél!
-Akkor a pletykák elég közel járnak az igazsághoz, mi?
-Jaj, dehogy!- nevetett.- A kanyarban sincsenek . De én ismerlek, és megmondtam, hogy ne menj bele a nagy beszélgetésbe, csak ha már rendesen elterveztünk mindent.
-Kenytelen voltam. A szüleim elutaztak, és abban a helyzetben vagy a nagy beszélgetésbe mentem bele, vagy... Valami másba.
Cara egy ideig szeptikusan méregetett. Pontosan tudtam, melyik pillanatban bocsátott meg, mert új homlok-ráncolás váltotta fel a régit.
-Felhívhattál volna.
-Bocs, nem értem rá, mert épp összetörték a szívem.
-A legjobb barátnőmet dobják, és nekem ezt a 8-dikos öcsémtől kell megtudnom?
-Az öcséd tudja?
-Hahó! Nem hallottad, amit mondtam? Még az általános iskolások is előbb megtudták, mint én! Nem érzed, hogy ez mennyire gáz?
-Sajnálom, Cara- feleltem, és igyekeztem nem  elmosolyodni, mert az tönkretette volna a meglátszott bűnbánatot.
-Rettenetes érzés lehetett neked.
Továbbra is komoly maradt.
-Igen, az volt.
Kitártam a karom, Cara odabújt hozzám, és olyan sajnálkozó ölelést kapott tölem, amilyet még soha senki.
-Biztos szörnyű napod van-ugrattam.
-Rosszabb nem is lehetne- szipogta. Említettem már, hogy ő a színjátszó szakkör sztárja?
Észre sem vettem, és elfutotta a szememet a könny. Az álsajnálkozó ölelés valódivá változott.
-Kösz, Cara.
-Az én csajszim vagy, V.  Hegyeket is megmozgatnék  érted.
-Igen?
-Jó, azt azért nem. De bármiféle bosszútervet főztél is ki, boldogan részt veszek benne, legyen bár törvényes, vagy sem.
Nekem máris van néhány szuper ötletem!
Ezen kénytelen voltam elmosolyodni.
-Ez lesz a mai tanácskozós fő témája-vettem fel.
-Miről beszélünk a tanácsozóson?- kérdezte mögöttem egy hang.
Carával összerezzentünk Olivia Lewis egércincogás hallatán.
Jó, talán nem a hangszine miatt rázott ki minket a hideg, hanem azért, mert ő a legborzalmasabb ember a világon. De akkor is. Olivia hangja olyan, mintha valaki végigszántaná a körmével a táblát.

Ha szeretnétek majd még folytatom ha tetszik bocsi a rövid részért 😔🙁