Luci

A kezdet

Csapzott éjfekete hajam elterül az ezüstös színű párnán. Újra megtörtént. Megálmodtam atyám szörnyű döntését miképp e pokol béli életet kell élnem. De ma más lesz. Úgy döntöttem, elhagyom ezt a porfészket (milyen költői dolog a pokolra értve) Mazikeenel.

~1 héttel késöbb~

-Hé szép fiú, játszunk? Úgy tudom szeretsz játszani...
-Uh. Valóban? -még egy adag ital amit a zongorámnál ülve fogyasztok- Akkor mond el kedves, mi a legfőbb vágyad? Mi a legmocskosabb gondolatod?
-Azt... azt szeretném hogy...
-Igen! -kimutattam ördögi vigyorom amikor is
-Lucifer!
-Ne már Mazikeen. Olyan közel voltam.
-Nem érdekel. Már egy hete itt vagyunk és nem történt semmi. Őszintén azt se értem miért pont ezekhez a gyenge emberekhez vágytál a legjobban.
-Most mond el Mazikeen nem szórakoztatóak?
-Persze, mert olyan jó az idióta embereket nézni. Én a kínzást jobban bírom ,-rá néz az egyik pincér srácra- a testi kielégítést már kevésbé, de nem vagyok ellene. Viszont, mond Lucifer mit akarsz elérni?
-Ugyan, semmi hátsó szándékom nincs ezzel.
-De tudom hogy valami van.
-Ha van is nem fogom az orrodra kötni. Most pedig fel megyek egy kicsit ezzel a csinos hölgyel a hálóba. Kikerültem, a fortyogó démont és fel indultam a hölgyeménnyel a lakásomba. A Lux az egyetlen hely ahol jól érzik magát az emberek. Főleg hogy az enyém!
A lift megállt én pedig ki engedtem a női egyedet.
-Jobbra van a háló. Helyezd kényelembe magadat, én addig össze szedek még egy két dolgot.
-Hmm csak aztán siess ,-rá csapott a hátsó felemre.
-Uhh ez tetszik.
Eltipegett a háló ajtajáig, és utána kacéran vissza nézett.
Már alig várom az estét.
De egyszer mindennek vége lesz. Éppen töltöttem a pezsgőket, amikor is az idő lassulni kezdett.
-Áhh, Amenadiel. Micsoda meglepetés testvér. Miben segíthetek?
-Lucifer vissza kell térned a pokolba.
-Már ugyan miért kellene?
-Mert atyánk..
-Atyánk nem szabhatja meg hol kell lennem. Valld be, most neked kell csinálnod a piszkos munkát. Milyen érzés?
-Luci, ez nem vicc. És ne is csinálj ebből azt.
-Kinéznéd ezt belölem?
-...
-Nem szándékozom vissza menni, és nem is kényszeríthetsz!
Amenadiel csak egy dühös arcot vágva fel szegett szárnyakkal tovább állt.
Viszatértem elöbbi tevékenységemhez, és vittem a nedűt a hálóba.
-Na hol is tartottunk?- vetettem rá pillantásom, és le tepertem az ágyra. Kezdődjék hát a pokolian forró éjszaka.