Sziasztok, Pálffy Sára vagyok, egy tinilány, aki egy kicsit mindig kitűnt a tömegből.....
És hogy ezt hogy értem?
Hát úgy, hogy én szinte mindig az emberek ellentéte voltam, vagyok, és leszek.Amikor az emberek színesben jártak, én full feketében, amikor meg mindenki sötét ruhákban járt, én képes voltam neon zöld pólót fölvenni egy bordó farmerral.
De szerencsére ez már a múlt, megtaláltam saját magamat.
(Elég sok időbe tartott, de sikerült)
A hajam színével is sokat szenvedtem, mire megtaláltam a mostanit, amit imádok. (ÉGSZÍNKÉK)Mostmár tudom, hol a helyem, tudom, mit vegyek fel, tudom mikor mivel kell visszaszólni, meg ilyen hasonlók.
Mindig kedves vagyok mindenkivel, de ha valaki felhúz, az számoljon azzal, hogy annak nem lesz jó vége.
De ilyen nem sokszor szokott előfordulni.....
Legrosszabb esetben is havi 2-szer.
Jó kislány vagyok eskü.Nah, de hogy ne úgy ismerjetek meg, mint egy idegbeteg pszichopatát, ezért másról is mesélek nektek egy kicsit.
Például, hogy imádom az autókat, meg az összes extrém sportot, ami létezik. De tényleg, mindent.
Egy kis ideig rolleteztem, de meguntam.Aztán még az is, hogy imádom a zenét, minden egyes formában.
Zenélek is, bár már nagyon rég fogtam gitárt a kezemben. Dob mögött is régen ültem, de ha valamit hallok, a levegőben még mindig ütöm a ritmust. Zongorázni meg sosem tudtam normálisan.
Nálunk a család nagyon nagy rocker, úgyhogy ez az én ereimben is csörgedezik.
De a lágyabb, pop zenei ágat is kedvelem, és van egy két szám, meg előadó, akit kifejezetten szeretek.
Igazából zenei téren én úgymond "mindenevő" vagyok, egy fajta zene van, amit ki nem állhatok, az pedig a "galambzene".És hogy mit értek galambzene alatt?
Azért nem mondtam azt, hogy az elektronikus zenét nem szeretem, mert pl Marshmello, Martin Garrix, Matoma és Sigala nagy kedvenceim.
De az a folyamatos tuc-tuc, aminek semmi dallama, és még shuffle-ezni sem lehet rá.....
Igazából arra csak rázni tudod magad.....
Vagy max twerkelni.Én egy igazán társas lénynek tartom magam, imádok a barátaimmal lenni, imádom őket.💞
Két nagyon jó barátnőm van, akiket már nem is barátnőnek mondanék, hanem inkább testvérnek.
Mindig mindent megbeszélünk, ha bármi van, segítünk egymásnak, és ha bármelyikünk szomorú, azonnal ott vagyunk egymásnak 10 percen belül, egy doboz fagyival, vagy csokival, vagy valami más édességgel.
Ezek vagyunk mi, Mádám angyalai. 👼És hogy ez a Mádám hogy jött?
Van a baráti körünkben egy srác, akit Ádámnak hívnak, és M-mel kezdődik a vezetékneve, és hát egy szép nyári este, amikor Dóri barátnőm 18. szülinapját tartottuk.....
Mondjuk ki!😂
Leitattuk szegény lányt, és amikor Ádám felhívta, hogy hamarosan megérkezik a buliba, megkérdezte tőlünk, hogy ki az a Mádám, mert hogy ő hívta.
Először nem értettük, de aztán kiderült, hogy úgy van beleírva kedves haverom Dóri telefonjába, hogy M. Ádám.
Nóri meg faszán összeolvasta, majd mikor megérkezett, kinyitotta az ajtót, és köszönt neki:
- Szia Mádám, gyere be!
Az egész társaság fulladozott a röhögéstől, Ádám pedig - miközben tartotta a ráboruló atom részeg csajt - értetlenül nézett körbe, mi pedig még jobban nevettünk.Életem egyik legszebb estéje volt.
Életemben nem voltam olyan boldog, mint akkor.
A sok barát, az egész estés nevetés, táncolás, bulizás.....

YOU ARE READING
A hang, ami képes egy egész életet megváltoztatni (Bradley Simpson ff.)
FanfictionEgy lány, aki teljesen összetört... Csak a barátaira számíthatott... Egy dal, egy zenekar, akik megváltoztatták az életét..... De vajon jó vagy rossz irányba? A könyvből megtudod. 😉 © Minden jog fenntartva.