Soha többé

A nagy felfedezés

-Jaj, ne már!- nyögött fel Bell a szomszéd ágyon.

- Jaj, de már...- morgott Sophie majd kikúszott az ágyból, hogy kikapcsolja az ébresztőt. Ezt úgy kell elképzelni, hogy térdtől felfele lent terpeszkedett a földön azonban térdtől lefele még az ágyon volt.- Nem érem el...- nyögött fel mikor kinyújtotta a kezét a készülék  felé ami a szoba- most már csak- elméleti felezővonalán helyezkedett el a lehető legtávolabb mindkettőjüktől. Azért választották ezt a megoldást mert tudták, hogyha ott van mellettük a telefon csak kinyomják és nem kelnek fel soha. De így, muszáj volt valakinek felkelnie ahhoz, hogy a készülék elhalgasson, és az illető- ha már felkelt- a másikat is kirángatta az ágyból.

Miután mindketten elvégezték a reggeli rutinjukat, bepakoltak és rájöttek, hogy mi az első óra, levánszorogtak reggelizni.

A fiúk reggele azonban, már sokkal érdekesebben zajlott. Mivel rájöttek, ha mindig megvárják a lányokat nem érnek be időben ezért rendszerint az ablakon keresztül távoztak.

Nagyjából most is ez volt a helyzet.

- Fox, vonszold már ki a s*ggedet!- noszogatta Mika szobatársát.

- Jó'van na, attól, hogy démon vagyok a gravitáció ugyanúgy hat rám is, és nem szeretnék pofára esni.

- Úgy sem tudsz meghalni...- mormogta magában Mika.

- Attól fájdalmat még ugyan úgy érzek.- vett egy nagy levegőt, majd elkezdett leereszkedni.- Jöhetsz, mindjárt lent vagyok!- kiabált fel Mikának, majd leugrott a kötélről, és el is ugrott a kötél alól. Ennek oka Mika egyedi közlekedési stílusa volt.

 A fiúk családjai meglehetősen különböztek. Még Mika családja a hegyekben élt, addig Fox családja a pusztai népet gyarapította. Mika családja fegyverkereskedelemből, Foxé vadászatból élt. Mika a hegyekben nőtt fel, és így hozzá volt szokva a magas helyekhez, tehát mikor a kötél felénél járt, egészséges veszélyérzet hiányában, leugrott.
- Látod, így csinálják a profik.- Fox erre csak megcsóválta a fejét, majd elindult az étkező felé.

Bell-ék már rég az étkezőben voltak, mikor a két fiú befutott.

- Az egyenruhádat hol hagytad?- vágta le magát a Bell melletti székbe Fox.

A kérdés egyébként Bell pólójának szólt. Sophie elvigyorodott, és pofátlanul büszkén jelentette ki:

- Ez is az én érdemem, mármint a szoknya. Év elején még azt sem volt hajlandó felvenni, szóval farmerban járt órákra.

- Oh tényleg, emlékszem!- röhögött Mika, miközben leült Sophie mellé.- Mrs Killey totál ideges lett.

- Megmondtam, hogy nem veszek föl egyenruhát!- vágott közbe Bell.

Gondolom, az előbbi beszélgetést olvasva rájöttetek, hogy a négyes időközben igencsak összehaverkodott. A suliban csak együtt lehetett látni őket.

- Oh, jut eszembe!- csapott a homlokára Fox- Susanne tanárnő azt mondta, hogy Októberig mindenkinek csatlakoznia kell valamilyen klub-hoz. Viszont jelenleg mindenki új a suliban, és így nincsenek.

- Csak a tanulószoba, de hülye az aki oda jelentkezik- röhögött Mika.

- Hm, arra célzol, hogy alapítsunk mi egyet?- döntötte oldalra a fejét Sophie, aki Fox-al szemben ült.

- Ja! Miért ne?- vágta rá Fox.

- Oké, de kell téma is! Szóval?- Nézett körbe Mika.

- Íróklub mondjuk. - morgott Bell. - Ott nyugtunk lenne, mivel valószínűleg a kutyát sem érdekli a téma. 

- Íróklub? Na ne viccelj már!- röhögött Mika.- Fox még házit is lusta írni.

- Na, ne személyeskedj!-morgott az említett.

A vita tovább is tartott volna, ha nem csapódik az ablaknak egy fekete lány. Mármint a haja, a szeme és a ruhája is fekete volt. A bőre meg fehér. Sophie konkrétan ugrott egyet mikor meglátta.

- Mi a baj?- nézett át Dora, a szomszéd asztaltól.

Sophie azonban nem válaszolt, ugyanis a lány ahelyett, hogy leesett volna, inkább továbblebegett. Hamar lekövetkeztette, hogy megint olyat látott amit mások nem. Viszont őszinte döbbenetére az asztaltársai is meredten bámultak a tovalebegő lány után.

- Ti is láttátok?-suttogta miután leültek.

- Miért te mit láttál?- nézett rá Fox.

- Na mit? Egy csajt aki nekivágódott az üvegnek, majd volt szíves tovalebegni, mintha mi sem történt volna.

-Én is láttam- kapcsolódott be Bell is a beszélgetésbe.

- Oké, ez azért durva!-böffentette oda Mika.

- Az, nyugodj meg...-mormogta Fox.

- Ennyire kiakadsz ettől?- nézett rá Sophie. -Úgy értem ha ezt láttátok, akkor ez nem lehet az első alkalom, hogy láttok valamit.

- Jap!- bólogatott Bell is.

Persze Sophie és Bell nem tudhatták, hogy Mika nem azért akadt ki, mert látta a "szellemet", hanem azért, mert meglepte a tény, miszerint a két lány is látó. Fox megkocogtatta Mika vállát, majd intett, hogy kövessék.

- Na indulás!- mutatott az ajtó felé.

- Hova?- nézett rá három szempár a válaszért.

- Órára, 7:42 van.