Vasember lánya

1.fejezet-Szülnap

Ariana szemszöge

Korán keltem mert félek a mai naptól mivel szülinapom van és a legeslegjobb barátnőmnek akinek ma van a világbajnoksága jégkoriból. Nagyon megnézném őt hiszen itt rendezik New Yorkban. De ez aputól függ, hogy megnézük Lorent. Átalánan a tornyot csak vele hagyom el. Sokat mesélt róla, hogy milyen jó ember volt és imádott engem a halála előtt. Na de most inkább kikelek az ágyból mert úgy is reggel 9 óra lesz. Megyek lezuhanyzom és fel veszek egy fekete pólót egy szakadt farmert. A mosakodás közben szoktam hallgatni pár zenét és eljátszom mintha énekesnő lennék. Mikor végeztem és a szobámban egy nagy meglepetés fogadot. Apa volt ott.
-Jó reggelt hercegnőm -közeledett hozzám apa és megölelt.
-Neked is apu. Hogy, hogy feljöttél ? -kérdeztem miután elengedet
-Nem jöhetek fel a szülinaposomhoz ? -kérdezte meglepően
-De, persze ! Inkább menjük kajáni és majd a többit megbeszéljük lent. -soroltam fel nevetve
Le is mentünk konyhába ahol apu csinált nekem egy reggelit. A kedvencem csinálta, a palacsintát. Bár nem a legjobb szakács de attól finomat tud főzni. Nagyából ettük már most az ideje megkérdezni, hogy most akkor megyünk-e megnézni a jégkori királynőt.
-Apu ! Lehet, hogy neked nem fog tetszeni ez a ötlet de megnézhetem Lorent a világbajnokságon amit itt rendeznek meg ? -kezdtem bele a mondókába
-Persze, hogy megnézük hiszen a szülinapod van ! Boldog születésnapot egyetlen leányom ! -állt fel és megpuszilt
-Ha megyünk akkor majd álcázuk magunkat, mert nem akarok ma világközépontjában lenni ! -mondta szigorúan apu
-Oké ! -mondtam mocogva
-Ariana, ha végeztél az evéssel letudnál menni a laborba ? Van ott egy kis meglepetés ! -mondta izgatottan mire én meglepődtem
Végeztem a kajálással és a labor fele menet közben Péntek is felköszöntött. Amint leértem ott volt apu összes páncélja. Köztük egy másik fajta amit még nem láttam. Na jó, kapok egy saját páncélt ?! Mert szürke és rózsaszín bevonatú volt a pácél. Kedven színeim. De közben nem vettem észre, hogy közben apa is lejött.
-Apu ! Ez csodás ajándék és köszönőm szépen ezt a páncélt ! -mondtam sikítva és megöleltem
-Neked mindent ! Most már repülhetünk együtt. Vedd fel és akkor menjünk ! -látszott apun a boldogság. Nem tudom meddig csinálta páncélt de az biztos, hogy sokáig. Amikor kirepültünk a laborból szinte szabadnak éreztem magam. Maga a szabadság volt.
Már olyan másfél órája már repülhetünk mikor a tenger felől jött egy szörny. Ahogy láttam egy víziszörny volt. Teljesen ki voltunk akadva és eközben apu összehívta a Bosszúállókat. Pár perc se kellet már itt voltak. Apu szólt Natasanak, hogy vigyen el.
-Tony, a lányodat hova vigyem ? -kérdezte Natalie
-Vidd vissza a tornyba. -kiabált apa az adóbevő kommunikációs ízében
-Ne ! Ezt a szörnyet csak is én tudom megállítani. Bocs apu de ezt még nem meséltem neked, hogy én víz idomár vagyok. -szóltam közbe
-Hogy mi ? -mondta mindenki egyszerre meglepetten
-Mióta vagy rá képes ? Miért nem szóltál nekem ? -kérdezte apu de Péntek megszólalt előtte mikor válaszoltam volna
-Miss Stark a páncélja 10% van ! Ha tovább repül akkor leáll a rendszer. -figyelmeztett Péntek
-Kurva jó ! Akkor vissza repülők. Gyertek vissza épségben. -szóltam oda és én vissza fordultam és reszkettem a páncélban. Nem hallotam mit kiáltott utánnam apu. Hirtelen leállt a páncél és zuhanni kezdtem. Elsötétült minden előttem.