Nem tudom kinek ismerős az az érzés amikor csak úgy megszűnnél egy időre. Nem meghalni, csak távol mindenkitől, a gondolataidtól, és csak úgy lenni.
Csak úgy lenni nem foglalkozni semmivel se, egy időre elfelejtenének (nem mintha alapból nem tennék meg az emberek velem). A gondolataid sem zaklatnának, nem kéne ezekkel foglalkozni egy kis időre ignorálni lehessen őket. Egy kis időre az iskolával és a vele járó szarságokkal se kellene foglalkozni. Semmiféle emberi szükséglettel se kellene foglalkozni. Csak így lenni, és maximum zenét hallgatni. A zenével azonosulni, csak hallgatni úgy hogy semmi féle érzelem ne társuljon hozzá.

Csak létezni. Egy kis időre...

Életérzések, Gondolatok És Egyéb AgymenésekWhere stories live. Discover now