Elment a villamos,egyedül maradtam,egyedül a gondolataimmal
"Fekete az éj,sötét az utca
A nap is felkel egy pár óra múlva"
Ez a kis versike futott át az agyamon amit én írtam de meg nem fejeztem be.
Kijöttem sétálni,remélve eszembe jut valami hogy tudjam folytatni de semmi.
Nem tudtam másra gondolni csak rád, mindíg te jutottál eszembe akárhova mentem. Mindenről:kabát, illat ,haj viselet, hajszín,szem, nézés,helyszín,mosoly.Nem tudtalak kiverni a fejemből ,akárhogy próbáltam,nem ment.
A fotoidat nézem hogy ne érezzem annyira a távolságot mikor nem vagy melletem,de attól meg inkább érzem hiányod.
Csak az a baj hogy ,neked valaki más kell,valaki olyan aki sokkal szebb,jobb,ügyesebb,okosabb nállam,valaki olyan akivel nem tudnám felvenni a versenyt.
Viszont van egy dolog amit én jobban tudok nalla, SZERETNI TEGED!
