Egy óra múlva az étkezőben ültünk, egymással szemben, és vacsoráztunk. Hazafele jövet az autópályán találtuk ki, hogy mit is együnk, ezért még útbaejtettünk egy bevásárlóközpontot.
Pizza volt a menü. Tudom, nem valami egészéges, főleg, ha a második fogást nézzük, de mindkettőnknek felcsillan a szeme, ha pizzáról van szó.
*****
Vacsora után elpakoltunk és elmosogattam. Kimentem a nappaliba, és leültem mellé a kanapéra.
A tévén kerestünk egy filmet, de közben éreztem, hogy engem néz. Próbáltam nem erre figyelni, de nem tudtam megállni, hogy ne nézzek rá. Ezt a gondolatmenetet valószínűleg leolvasta az arcomról, mert ahogyan ránéztem, Ő elmosolyodott. A kezét a combomon pihenő kezemre csúsztatta, és szilárdan a szemeimbe nézett. A fülem mögé tűrtem a hajam, nyeltem egyet, majd a tekintetemet a tévére szögeztem. Nem figyeltem igazán a kínai filmre, ami éppen ment, hanem próbáltam a puszta akaratommal eltüntetni a piros foltokat az arcomról. Mert biztos voltam benne, hogy elpirultam.
- Zavarban vagyunk? - mosolygott azzal a hülye képével, én pedig legszívesebben odanyomtam volna neki egy párnát.
- Nem. - motyogtam, majd nem bírva tovább a helyzetet, eldöntöttem, hogy felállok, és bemegyek a hálószobába. Ő visszahúzott, és ennek az lett az eredménye, hogy az ölébe ültem, így sodorva magam patthelyzetbe.
- Ne csináld már, inkább adj egy ölelést. - mondta azon az idegesítően édes hangján, amire mindig ellágyul a szívem.
Így történt, hogy a filmet már az Ő karjaiban néztem végig, majd éjfél körül általa kerülhettem ágyba is, hiszen szokás szerint elaludtam a filmen. Hát, van, ami nem változik.
YOU ARE READING
Esernyő
Romance"...Én csak ültem ott, a világos nappaliban, hallgattam az esőcseppek kopogását az ablakon..." Történet egy lányról és egy fiúról, valahol a világban, akik feltétel nélkül szeretik egymást és valósággal izzik közöttük a levegő. Na de hogy kerül a ké...
