𝗦𝘇𝗶𝘃á𝗿𝘃á𝗻𝘆 𝗮 𝘃𝗶𝗵𝗮𝗿𝗯𝗮𝗻 [Haikyuu!! ff]

*3*

Undorító.

Undorítók az emberek.

Itt játsszák az eszüket a folyosón.

Elhitetik a többiekkel, hogy milyen jó barátok, hogy mennyire szeretik egymást.

Hogy minden rendben van.

És az a baj, hogy ezt el is hiszik.

Elhiszik, hogy a szerelmük valóban viszont szereti őket. Hogy nem csalja meg. Hogy nem mondja el a háta mögött mindenféle kurvának őket.

Undorító a társadalom. És még én vagyok a színvonal legalja, mi?

Mondjuk egy önsajnálatba temetkező senkinél tényleg nincs lejjebb...

Vagy talán még is?

Nézzenek oda, már a felnőttek is leereszkednek erre a szintre. Kihasználják azokat a kurvákat, aztán megadják nekik a jobb jegyet fizetségképp.

Undorító.

És még ők az érett felnőttek? Akik megtudják hozni a helyes döntést? Akik mindent csak jól csinálnak?

Hát ha ez az ami jó, akkor én köszönöm szépen, nem kérek belőle.

Undorító ez az iskola, csak úgy mint a többi. De tudjátok mi undorítóbb ennél is?

Ez az álszent bajtársiasság, ami a klubokban folyik.

Hogy mindenki kitart a csapat mellett. Előre a csapatért! Mindenki egyért, egy mindenkiért!
Vagy hogy vannak ezek a közhelyek...

De ez sem igaz. Ez is csak egy undorító hazugság, amit mindenki elhisz.

Igazából mindenki pont hogy a csapat ellen esküszik.

Egyetlen rossz mozdulat, és már jönnek is a megjegyzések. A sokatmondó szemváltások. A sugdolózás.

Mindenki elhordja a másikat mindennek a háta mögött, de előtte meg bezzeg jó pofizik.

Nem csinálod elég jól? Nem vagy olyan mint a többi?
Bocs, de akkor nincs rád szükségünk.

Csupán ennyiből áll a nagy bajtársiasság, semmi többől.

Undorító.