Aloneia krónikái

2.fejezet

Most mi van? Mit tettem? Elmondtam, egy szimpla véleményt é...
-Talán ő az? Talán... Biztos, hogy ő!
-KI?!- Kérdezte hangosan mindenki a kocsmába az öregembertől aki a sarokban ül.
-Hát... Aki megtalálja a... SZIGETET!
-DE MILYEN SZIGETET?!
-Az Alone szigetet! 
Mindenki ledöbbent, nézett maga elé, hogy mi lehet ez az "Alone sziget" amiről az öreg beszél. Mindenki csak gondolkodott, törte az agyát, hogy hol hallotta már ezt a szót és ezt a kontinenset.
-Nem igaz, hogy nem jönnek rá! Na, lekönnyítem a dolgot!- Az öreg előrántott a zsebéből egy térképet.
-Na nézzék, Itt vagyunk mi. Nyugatra tőlünk van Aloneia és az a mocskos happyk földje. Na, ott! Látják azt a nagy pacát a térképen?
-IGEN.
-Ott van! Pontosan ott az Alone szigetek!
-D-de ezt nem értem... Miért, pont én vagyok az akiről beszél?- Kérdezi zavartan a kisinas.
-Mert, fiam te vagy az aki onnan jött. Te ott születtél, Ott éltél.
-De akkor, hogy kerülök ide? Nem tudok innen elmenn...?
-Nem fiam. Sajnos a mostani törvényeink miatt nem. Lassan már én is a szegénynegyed részévé válok!
-De, mi lesz akkor, hogyha mindenki a szegénynegyedbe lesz?
-Akkor a királynak dolgozunk a nap 24 órájában.- Mondja az őr.
-De, valahogy engem ki tudnának csalogatni? Ismerek egy csomó trükköt! Már régóta élek itt és ismerek mindenkit! Az egész város már volt itt! A király meg senkiről se tud semmit. De minden egyes őrt ismerek!
-Még a fekete lovag is betért ide?- Kérdezi egy részeg ember.
-Áh, dehogy ő már rég nincs az élők között. 
-Mié? Mi lett vele? Elnyelte a gázszámla vagy az adó vagy mi lett vele?
-Ő... JA!- Ordította mindenki.
-NA, VISSZATÉRHETÜNK ARRA, HOGY ENGEM KISZÖKTETNEK A VÁROSBÓL?
-Persze! 
-Akkor... Mi a terv? Valakinek van valamilyen ötlete?
-Ú! Megvan!
-Mi az?
-Tudjuk, hogy ennek a kisinasnak, sok ismerőse van ebben a városban. Tudjuk, hogy a szegénynegyedbe nagyon nagy pénzösszegbe lehet csak betérni és meglátogatni embereket, és sajnos az ingyenes belépő csak, május 31. lesz. De a királyőrünk, elmondhatja azt, hogy megszámolja az adókat, így őt beengedik a raktárba és becsempészi a gyereket. Amikor viszik a pénz, el a Happyknek akkor a pénzzel együtt berakja a zsákba. így elviszik oda, onnan meg már könnyű a dolog.
Mindenki ledöbbenten nézte, ezt a jó ötletet. Mindenki bólogatott, valakinek még a szeme is csillogott.
-Egy kérdés. Mikor számolod TE az adókat?- Kérdezte az inas.
-Ú... Hát... Az a baj, hogy én nekem az lett volna a dolgom, hogy keressek egy olyan embert aki meg bírja ölni Vladimirt.
-Vladimirt?! Őt védik a legjobban. Lehetetlen őt megölni!
-Várj! Te amúgy is az Alone szigetekre akarsz menni... Akkor, lehetne azt, hogy TÉGED küldünk el.
-Mi?! Vá-vá-várj! Én még túl fiatal vagyok a halálhoz! 
-Igaza van a gyereknek! Nem küldhetjük a halálba.- Mondja a sarokba lévő öreg.
-Á! Én azt hallottam, hogy egy új törvény jött létre Happy országba!
-Mi az?- Kérdezte csillagszemmel a kisinas.
-Minden olyan gyerek amelyik Junkoból jött ingyen: utazhat, vásárolhat stb.
-De akkor a gyereket át bírjuk utaztatni Happy-be? INGYEN?!
-JA!
-Hát ez... Rohadt jó!- Mondja örömmel az inas
-Ugye, ugye?
-Na, mikor fogunk neki?- Kérdezi lelkesen az egyik öreg.
-Holnap ugyan itt találkozunk! Pontban 19:00-kor. Mindenkinek érthető?- Kérdezi harciasan az őr.
-IGEN!- Ordította mindenki!