Egy kísertetház ahová sokan törnek be. De ezeket a rosszakarókat egy különös átok tartja távol. Viszont akad egy merész fiú, nevén Hoseok, aki feltöri ezt az átkot.
Koreában járunk.Volt egy kedves kis család. Békében éldegéltek, mindenük megvolt. Egynapon a kis család ugy döntött, hogy elmennek nyaralni. Össze csomagoltak, majd repülőre ültek.
1 hónapra üres maradt a ház.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Rossz lelkek szabadultak, pokoli teremtmények. Körbe vették a házat, leszálltak rá. -------------------------------- A kis családnak sok ellensége volt, a családfő miatt, egy cég feje volt. Szabadságot vett ki és ezt mindenki tudta. Sokan pályáztak a ház kirablására. Igy hát pár merész ember össze fogott, este mikor senki nem jár az utcákon elmentek a házhoz, majd betörtek. A biztonsági rendszert kijátszottak,s innentől szabad a pálya.
Halkan zseblámpával mentek négyen előre. Nem is sejetették,hogy valaki figyeli őket. Hirtelen a semmiből a szobában poslákolni kezdett a lámpa. Mind oda néztek, majd közelebb mentek. A lámpa kialudt. Minden teljes csendbe borult. Megdermedtek, majd a semmiből egy sikoly hallatszott. Egymásra néztek, majd a kijárat felé indultak, ám az nem nyílt. Rángadták, tépték, mint vihar idején a szél a fákat. De sehogysem nyílt ki. Elindultak hát a házban körbe nézni, külön külön.
A legidősebb férfi egy hálószobába érkezett. Mindent megnézett hátha talál valamit. Mikor a gardróbót nyitotta szembe nézett egy hosszú hajú 175 centis fiúval. Ruhája mindössze egy szakadt hálóing kezei,lábai és arca szinte fehérek és koszosak. Arcába logó haja eltakarta a fél arcát. De még a férfi látta, hogy elmosolyodik, majd hirtelen a földön kötött ki. Tudta ki volt a fiú, felismerte mikor lehajolt hozzá. A család elveszett fia Jeon Jeongguk. Mindenféle pletykák keringtek a kisvárosban, hogy ez a ház elátkozott és veszélyes. Most egy kést szorítitt a nyakához a fiú és azt mondta suttogva; -Téged életben hagylak,de a többieknek már vége.-kuncogott halkan. -Menj, és hireszteld el a városban, hogy ide ne merészeljenek jönni különben végük.- beszélt halkan. -R..ren..ben.- egyezett bele a rabló, azzal a fiú felállt aztán megvárta míg az idősebb is felkel, majd taszított egyet rajta. A férfi futásnak eredt a bejárati ajtóhoz. Épp hátra fele nézett, mikor nekiütközött valaminek...vagy inkább valakinek. Feltápászkodott, majd felnézett. Barátja logótt le a plafonról egy kötélre akasztva élettelenül. Elborzatt a szétkéselt test látványára, s azt kikerülve rohant tovább. Kirontott a házból, és megsem állt hazáig. --------------------------------
Egy hét telt el. Többen is próbáltak betörni vagy csak bekukkantani de mind úgy jártak, ahogy az elsők.
Az egész város megtudta, hogy átkozott az a ház. Mindenki kerülönek ment,ha arra volt dolga. A fiút akit eddig kerestek megtaláltak, hiszen a férfi mindent elmondott (persze nem úgy beállitva mintha betörtek volna.); a fiú maga a szörny.
Ám ezt az átkot meglehet törni. Épp ezért Hoseok elment a város" boszorkányához", persze nem volt boszorkány se semmi természet feletti lény, csak szerette ezeket olvasni, mitöbb kipróbálni. Biztosan hallotta mi történt a Jeon család házában. Hoseok ismerte Junkookot, sőt szerelmes volt belé. De mielőtt bevalhatta volna az érzéseit, a fiú eltűnt. Mindent megakart tenni, hogy feloldja az átkot. A lány ajtaja előtt állt. Párszor látta, mikor épp a téren bámészkodott, olvasott. Kopogott, majd várt. Az ajtó kicsapodott, s egy borzos hajú, fekete poros, fehér bőrű 20 én körüli lány állt előtte egy nagy lencséjű pápaszemmel a fején. -Miben segíthetek?- kérdezte vidáman. -Helló. A Jeon családdal kapcsolatosan érdeklődnék.-mondta komolyan a fiú. A lány arcáról leolvadt a mosoly, majd beljebb engedte Hoseokot. -Eddig senki nem jött el hozzám ez ügyben, de számítottam rá.- ecsetelte a fiatal boszorka, miközben arcát tisztogatt egy rongyal. -Ó.- értette meg a fiú, hogy nem egy kellemes témát hozott fel.- Esetleg nincs valami varázskönyved erre hogyan lehet feltörni az átkot?- kérdezte Hoseok. A lány halkan felkuncogott. -Ez nem így megy. Először meg kell tudni miért kapott átkot az illető. És különféle gyógymódok segítségével meglehet törni. Bevallom én utána jártam egy kicsit. A fiú azért kapott átkot, mert démont akart idézni és valami elsülhetett nála, mert egy átokdémont idézett, ami nagyon veszélyes. És mivel nem akarta teljesíteni a démon kérését, megátkozta.- nézett sajnálkozóan a lány.- Tudom, hogy ismered Jeonggukot. Láttalak titeket párszor együtt.-mosolyodott el. - Na de, még nem foglalkoztam vele különössbben. Erre viszont van külön könyvem.- kacsinott szórakozottan a lány, mire Hoseok mosolyogva megforgatta a szemet. - Pillanat ide is hozom.- rohant el a lány. A fiú körbe nézett, látott pókhálókat nagy mennyiségeben, sok sok könyves polcot, s egyéb boszorkányos kiegészítőket, bár ez a viskó nagyon nagy egy lánynak, aki kis híján dilis.
