-Csak is te tehetted?!-kiabál Kacchan mire bennem fel megy a pumpa.
-Megmondtam hogy nem én tettem!-kiabálok neki vissza. Öklét lendíti felém mikor is Todoroki elém áll így őt éri az ütés. Szeme kicsit fel dagadt.-Todoroki? Miért áltál elém?! Jól vagy?-kérdezem kétségbeesetten mire ő csak elmosolyodik.
-Miattam ne aggódj.-mondja.-Most viszont fontosabb dolgunk is van, mint az hogy egymást vádoljuk.-néz szúrós szemekkel Kacchan-ra.
-Megmondtam hogy nekem ne parancsolgass fele más!-ordít teli torokból. Asszem hamarosan meg süketülök...
-Ne kiabálj már Bakubro. Talán félsz?-megy oda hozzá Kirishima aki át is karolja Kacchant. Meglepődve nézem őket hisz Kacchan nem is tolja el magától.
-Midoriya.-fordul felém Todoroki.
-Igen?-nézek rá. Látom rajta hogy mondani akar valami De végül elfordul.
-Mindegy.-motyogja majd elsétál. Ez meg mi volt?
-Várj Todoroki!-megyek utána, s meg fogom a vállát.-Valami baj van?
-Ez meg mi?-néz rám értetlenül. Felhúzza pulcsim ujját. Ég hatalmas képes zöld folt éktelenkedik csuklómon. Meglepődve nézem, egyáltalán nem emlékszem hogy került az oda.
-Nem tudom.-motyogom értetlenül. Végül elenged.
-Értem.-sóhajt egyet fáradtan.
-Ha fáradt vagy aludnod kéne egyet nem gondolod?
-Igazad lehet.
-Non non non... Előbb inkább meg kéne találnunk a gyilkos.-a számomra ismeretlen fiúra nézek. Bár azt kívánom bárcsak ne tettem volna. Ha csak rá nézek úgy érzem hogy ki ég a retinám.
-Aoyama, igaz?-fordul Todoroki- ezek szerint/ Aoyama felé.
-Jól mondod.
-Jó lenne ha tennéd amit mondok. Hidd el én csak jót akarok. De én nem kényszerítenek semmire. De ha már itt tartunk akkor mi lenne ha szavaznánk. Ha nektek így kell...-ránt vállat semmit mondóan. Senki sem ellenkezik. Mindenki tudja hogy ebben a helyzetben nagyon nem lenne jó ötlet lázadni, akár tetszik, akár nem. -Nos, ha ezzel meg vagyunk akkor mondanék valamit. Mielőtt Mineta teste eltűnt volna én meg vizsgáltam. Gondolom aki jobban megnézte az azt láthatta hogy kés végzett vele. De ez nem igaz. Nem abba halt bele. Ha nem mert beverte a fejét. A fejét nézve találtam meg hogy mikor elesett, beverte a fejét és meghalt. Ezzel ellentétben Asui-san torkát elvágták.
-És ez most miben is segít minket felemás?!-kérdi hangosan Kacchan. Azonban mielőtt Todoroki válaszolni tudott volna Uraraka tűnt fel lihegve.
-Öhm... Asui... Eltűnt...-mindenki ki kerekedett szemekkel nézi őt. Szóval aki meg hal eltűnik. De hogy? Nem értem. Mi ez? Hogyan tűnik el a teste valakinek aki meghal?
-Mi van?!-kiabál Kacchan. Mindenki be fogja a fülét amit nem csodálok.
-Mi történt Uraraka?-kérdezem tőle.
-Még utoljára látni szerettem volna őt. De nem volt ott.-motyogja könnyes szemekkel. Már mennek oda hogy megöleljem de Todoroki elém ált.
-Gyere velem, Midoriya.-mondja halkan majd kivezet a nappaliból majd a szobájába megyünk.
-Valami baj van?-kérdezem kissé remegő hanggal. Nem szívesen vallom be de kicsit félek tőle. A rideg szemei valahogy olyan... Sötétek voltak. Az arca pedig ridegebb, mint általában.
-Semmi.-fordul felém, két kezét a vállamra teszi.-Szeretném ha mostantól az én szobámban aludnál.-mondja mire én meglepődve nézem őt.
-He?
-Félek hogy bajod esik. Ezért szeretném ha egy szobában aludnánk. Így ha valamelyikünket akarja megölni akkor megtudjuk egymást védeni.-elgondolkodva nézek inkább másik irányba. Valahogy zavarba ejtő belegondolni hogy Todorokival aludjak egy szobában. Ez azt is jelentené hogy egy ágyban?
-Ööö...Én... izé...
-Zavarba jöttél?-hajol közel arcomhoz mire rögtön el is vörösösök.-Aranyos.-mosolyog majd elhajol tőlem. -Azt hiszem akkor mondjuk meg a többieknek is hogy aljának párba és úgy legyenek.-válaszul csak bolintok. Vissza megyünk a többiekhez és elmondjuk nekik Todoroki ötletét. Valahogy mindenkit meg tudott győzni róla hogy ez a legjobb megoldás egy időre. Így talán nem lesz semmi baja senkinek sem. Este mindenki be vonult a szobájába. Mondjuk elég furcsa hogy meg Kacchan sem volt az ötlet ellen. Sőt Kirishimaval állt össze. Furcsa... Kirishima talán jó hatással lesz Kacchanra....
-Midoriya, min gondolkodsz ennyit?
-Semmin. Csak furcsállom hogy Kacchan képes valakivel egy szobában aludni így hogy ne kiabáljon az illetőre.
-Igen. Az. -ezután nem beszéltünk egymáshoz. Ültünk egymás mellett az ágyon. Miért ilyen zavarba ejtő belegondolni abba hogy együtt alszok vele? Csak túl reagálom az egészet.-Miért vagy ennyire zavarban?
-É-én ne-nem i-is.
-Miért vörös az arcod? És miért motyogtad azt hogy: Miért ilyen zavarba ejtő belegondolni abba hogy együtt alszok vele? Hangosan gondolkodsz.-kuncogva Ja el magát mire le hajtom a fejem és inkább a földet bámulom mintha az olyan nagyon érdekes lenne.-Te tényleg nagyon aranyos vagy.-motyogja én pedig már ennél pirosabb nem is lehetnék.-Gyere, aludnunk. Egymásnak szemben fekszünk le. Ő behunyja a szemét, míg én csak őt nézem. Vajon már el is aludt? Fele más haja a szemébe lóg. Egyik kezemmel arrébb tűröm a haját. Ekkor ő ki nyitja a szemét.
-Miért nézel?
-Én is nem is...
-Még nem aludtam. Tudom hogy engem néztél.-rögtön el is pirulok. Olyan furcsa ez az egész...-Nem gond ha nézel. De cserébe engedd hogy át ölel jelek.
-Ne-nem kell! Jó éjt!-el fordulok tőle így már háttal vagyok neki. Ekkor meg érzem hogy karjai derekamra teszi és magához ölel.-To-Todoroki!
-Mi az?
-E-ezt mo-most ko-komolyan kérdezed?-mondom értetlenül.
-Oké. Bocsánat, akkor el engedlek.-már venne el a kezeit de nem engedem. Valamiért még is csak jó érzés ahogy át ölel.
- Nem gond, ha át ölelsz. Csak ne ilyen hirtelen.-motyogom és le hunyom a szemem.
-Jó éjt, Midoriya.-mondja a fülembe.
Egy hangos kilábalásra ébredek fel, egyedül. Nincs mellettem Todoroki. Ezek szerint ő már rég felkelt. Ki kászálódok az ágyból, s a nappaliba megyek mivel onnan hallottam a kiabálásokat. Oda érve azt látom hogy Kacchan neki megy Todorokinak. Egyből oda rohanok hozzájuk és próbálom le fogni Kacchant.
-Kacchan hagyd abba!
-Mi az véded a pasidat! Ne aggódj csak be verem a hülye képét.
-Hey, Bagubro! Mi a fenét csinálsz?-jelenik meg Kirishima mire Kacchan egyből oda megy hozzá. Ez még is mi franc? Úgy tűnik elég joba lettek ők...
-Tsk. Semmit.
-Todoroki, mi történt?-kérdezem felé fordulva.
-Megint meghalt valaki.
-Ki?
-Aoyama Yuuga.
-Mi? De mi-
-Helo helo minna! Úgy tűnik nem igazán megy nektek a gyilkos meg találása hisz már a 3. gyilkosság is megtörtént. Ha ha ha ha...-már megint ő. Toga.-Mi lenne ha mondanék egy lét dolgot a kedves barátotokról, aki igazából ellenetek van?-senki sem mer beszélni. Csak tudni akarják, ki a gyilkos.-Az áruló, nem is tudja hogy mit csinál. Sőt, nem is tudja magáról, ki ő valójában.
Nem tudom elég jól van.e meg fogalmazva Toga mondatai de a lényeg az hogy aki gyilkol nem is tudja mit csinál az éjszaka és nem is emlékszik semmire. Bocsanat a helyes írási hibákért de nem tudom most ki javítani őket, de remelem azért olvasható volt.
Köszönöm hogy olvassátok a könyvemet és vote-oltok, komiztok. Nagyon sokat jelent szóval arrigato minna!!!
Ha ez a rész is el nyerte tetszéseteket akkor nyomjátok rá a kis csillagra és komizzatok!!!
YOU ARE READING
A Y.A. titka (bnha ff Tododeku)
FanfictionEgy, kettő, Freddy érted jő három, négy, bezárt ajtók mögött légy öt, hat, a feszület sem óvhat hét, nyolc, mindig velem álmodsz kilenc, tíz, az álmodba ne bízz