Suli után

A barlang

Egy szép este kezdődött az egész azzal hogy...

-Hé skacok nem megyünk el a közeli barlanghoz?-Kérdezte Roli.
-Ehmm...miért?-Kérdezte vissza Roxy fáradt hangon.
-Szerintem elég mókás lenne.-Mondta Roli.
-Biztos jó ötlet ez?-Kérdeztem én.
-Azt hittem szereted az ilyeneket,meg a múltkor mondtad hogy el akarsz menni sétálni,nem?-Kérdezte Roli.
-Ez addig mind szép és jó,csak nem hajnali 1-kor.-Válaszoltam érdekesen.
-Szóval az ötletem megint csak nálad nem nyer pontot?Igaz?-Kérdezte Roli felhúzott szemöldökkel.
-Skacok..ne vesz- Próbált nyugtatni Roxy,de én félbe szakítottam a mondatát.
-Akkor legyen,te akaratos.-Mondtam egy nagyot sóhajtva.
-Végre valamibe bele egyeztél ami az én ötletem,végre valami jó is történik ma!-Mondta boldogan Roli.

-Őhmm..1 órája kezdődött meg ez a na- Próbáltam viccesen válaszolni de Roli félbe szakította a mondatom.
-CSEND!-Kiáltott fel hangosan Roli kuncogva.

Ezek után mind hárman hangos nevetésbe kezdtünk,megkerestük a zseblámpákat és neki láttunk a "kalandnak".Olyan szép este minden!Valami itt ott megmozdul a bokorban,a baglyok huhognak néha-néha,a csillagok fénylenek,a hold be világítja majdnem az utunkat.Tökéletes időzítés volt erre a kis "kiruccanásra".Leszámítva azt hogy, hajnali 1-kor egy barlanghoz megyünk amit még,mi sem ismerünk.Valami frusztrál...,valami ami csak engem aggaszt,mindenki boldogan sétálgat,csak én vagyok megint ilyen rosszatsejtő..,valami nem oké..Elmélkedtem magamba,amikor Roli egyszer csak megszólalt.

-Nah gyerekek,megérkeztünk!-Kiáltott fel Roli boldogan.
-Az lehetetlen,hisz majdnem még csak most indultunk el!-Mondtam érdekes hangon.

-A rövidebbik úton jöttünk,ennyire nem ismered a közeli helyeket és utakat?-Kuncogva kérdezte Roxy.
-Neeeemmmigazán...viszont ha már itt vagyunk , akkor menjünk beljebb.-Próbáltam javítani a helyzetemen de mind ketten neki álltak kuncogni amíg beljebb mentünk a barlangba.

Ahogy beljebb mentünk a barlangba,elfogott megint azaz érzés...hogy..,valami nem lesz jó.Valami itt történni fog,tudom mert érzem!Elmélkedtem aggódva,miközben sétáltunk a barlangban,a zseblámpánkat forgatva.

-Nézzétek,az a csontváz majdnem olyan mint egy emberé,vagy a mi a legjobb lehet egy emberé is.-Mondta Roli miközben furán néztem rá.
-Roli ez nagyon nem vicces!-Mondta Roxy aggódóan.

-Igen Roli..,ennek nem biztos hogy..,itt kéne lennie.-Mondtam aggódva.

Hirtelen futásra..nem is..rohanásra és egy segély kiáltásra lettünk figyelmesek a barlangból.Majd..hallottunk egy..hangos sikolyt,egy..nőé lehetett,nagyon magas hangja volt,majd a rohanás..átváltott futásba..,majd sétálásba..Az a nő..Felkiáltott hogy,"Kérlek ne!".Mi mind eközben egy tapodtat sem mozdultunk mert, nem tudtunk...Mondhatod hogy "jaj én már rég kirohantam volna onnan" de,ha te is ott lettél volna velünk,te sem mertél volna megmozdulni...A kiáltás után,egy hangos érdes,de mégis lágy,magas,de mégis mély "üvöltést" hallottunk,majd a nő,újra felsikított,és egy hangos roppanásra lettünk figyelmesek.

-Sze..szerintem menjünk..-Mondta Roli bátortalanul.

-Sze..szerintem is!-mondtam dadogva miközben hátráltam.

Neki álltunk rohanni ki a barlangból..de...hátra néztem mert egy loholásra lettem figyelmes majd egy csont törésre..hátra néztem világítva.Ott állt!OTT AHOL MI VOLTUNK!Egy 2 méter magas valami,ami..néz ránk miközben futunk kifele..a szemeit..a szemeit..ekkor vettem észre..VÉR VÖRÖSEK VOLTAK!Ahogy nézett engem..mintha..a lelkemet tépte volna ki.Vérfagyasztó látvány volt...ahogy az a valami...véres szájjal ott áll..és csak néz..NÉZ,miközben rohanunk ki barlangból..de..MEGINT ÜVÖLT!Mi Rolival kirohantunk a barlangból,miközben azok a szemek..egyre jobban beégették magukat a memóriámba.Roxyt..nem láttuk hogy kijött volna,így vártunk kicsit és kiabáltunk befele.

-ROXY,SIESSÉL!-Ordította Roli be a barlangba.

-ROXY EZ NEM VICCES!-Üvöltöttem utána...Ekkor..kigurult Roxy zseblámpája.

Mi elkezdtünk rohanni vissza fele..de..megint hátra néztem,hátha az a valami nem-e jön értünk.Vissza világítva Roxyt láttam ahogy,lehorzsolt térddel és ki sírt arccal rohan utánunk,követve a zseblámpánk fényét.Szerintem nem is kell többet mondanom,elköltözünk onnan rá 3 nappal.Rá 2 évre,Roli nézte a híreket én,épp hogy elcsíptem egy szösszenetet de..bárcsak ne hallottam volna..

"Itt vagyunk a házban ahonnan egy család rejtélyes módon eltűnt.A szomszédok hívták a rendőrséget hogy éjszaka,kiabálásra lettek figyelmesek.A földön felborított bútorok,össze tört tányérok ,vázák és karmolás nyomok a falon"

Roli kikapcsolta a TV-t és felém fordult.Ez..az a ház?-Kérdezte remegő hangon Roli.  
Igen..ez az..-Válaszoltam remegve..

Bele gondolva hogy,egész idáig egy olyan házba laktunk,amihez közel volt ez a valami..neeem..igazán ,nyugtató.