Kicsit elmaradtam, de hozom a következő verset.
Üdv: BREKUSZ
Sötét dombok közt...
Sötét dombok közt járok
Elveszek a sűrű éjjelben
Már a Hold se ragyog rám
Elbújt megint tán örökké
Sötét dombok közt járok
S susog lábam alatt az avar
Halkan reccsen minden levél
Halkan szinte némán kiáltanak
Sötét dombok közt járva
Felfigyelek egy hangra
Egy hangra mely engem hív
Engem csalogat magához
Sötét dombok közt járva
Meglátok egy vékony fényt
Benne egy gyönyörű leányt
Fényessége szédítő
Sötét dombok közt járok
Megyek egyensen feléje
Hallom hivogató szavát
Hallom hogy engem hív
Sötét dombok közt járva
Megpillantom szirénem
Megpillantom keresztjét
Megpillantom magam
Amint elterülök
Sötét dombok közt jártam
Sohasem feledem azt az éjjelt
Mindörökké elragadott
S én sohase szabadulhatok.
Mindörökké elszunnyadva.
2018.09.25.
