Valaminek a kezdete....

2.rész

-Sziasztok Jen akkor mehetünk?
-Szia persze induljunk Ivan elvisz minket.
15perces volt az út az étteremig ott egy kevésbé kedves nő fogadott minket.
-A főnök már várja úgyhogy ne is késlekedjünk mert nem ér rá egész nap.
-Elnézést de ugy volt hogy csak az önéletrajzom adom ma le.
-Lehet de sürgősen kell ember a munkára ugyhogy induljunk.
Mentünk egy nagy folyosón és a végén volt egy hatalmas ajtó. Annyira elbámészkodtam hogy kinyitotta közbe a nő az ajtótt és én be estem rajta. Egyszer csak egy kezet láttam magam előtt bele kapaszkodtam és fel álltam. Felnéztem az illetőre és hát mitnemondjak teljesen megigézett az a fekete szempár csak ott álltam előtte és bámultam. Lentebb vezetem a tekintetem a kidolgozott felsőtestére még ingen keresztül is látszik milyen izmos. Erre megszólalt és el is tűnt a varázs.
-Így fog végig bámulni vagy meg is szólal?
-Elnézést hadd mutatkozak be Sophia Ivanov.
-Dejan Jegorova a főnök gondolom maga lenne a pincér állásra a jelentkező.
-Igen így van.
Közbe le ült az íróasztala mögé és az előtte elhelyezkedő fotel felé biccentett én pedig helyet foglaltam.
-Tapasztalata van?
-Dolgoztam egy kisebb kávézoba pincérként egy évet.
-Értem hát nem túl meggyőző de mindegy is remélem nem lesz kint az emberek között is ilyen szerencsétlen. Fel van véve holnap délután kezd most pedig mehet.
-Nem leszek az úram és köszönöm.
Amilyen gyorsan csak tudtam el is hagytam az irodát nagyon ijesztő volt a pasas. Jen és Ivan kint vártak az étterem előtt.
-Na hogy sikerült Sophi?
-Felvett holnap kezdek de majd elmesélek mindent részletesen most már csak haza szeretnék menni.