CHERRY BLOSSOM BOY ― CHANGLIX

cherry blossom boy

-ˋˏ ༻❁༺ ˎˊ-

ahogy a rószaszín hajú fiú belépett a tetoválószalonba magas barátjával az oldalán, a pici csengő az ajtó fölött csilingelni kezdett.

― "binbin! jöttem ellenőrzésre" ― kiáltotta el magát hyunjin, mire felix meglepetten ugrott egyet. ― "és hoztam magammal egy új vendéget!" ― folytatta továbbra is ordibálva.

― "az isten szerelmére hyunjin, az egész épület a te hangodtól zeng" ― sétált a helyiségbe egy alacsony srác fekete göncökbe burkolózva. az öt mérettel nagyobb pulóvere a térdét súrolta, ezzel méginkább azt a hatást keltve, hogy nincs több 150 centinél. a fekete napellenzős sapkája az arcába volt húzva, így felix nem sokat látott belőle, de az erős állvonalát így is könnyedén kiszúrta. ― "ó" ― csak ennyit tudott kinyögni, ahogy felnézett napellenzője alól és megpillantotta a rózsaszín hajú, szeplős fiút, aki élénk színű ruhákat viselt és kíváncsian vizslatta őt. changbin hazudott volna, ha azt mondja nem találta aranyosnak a bámészkodó fiút.

― "szia, changbin vagyok! mi járatban van erre egy epres piskóta?" ― nyújtotta a kezét az ismeretlen fiú felé, mire az kicsit elvörösödve fogadta el.

― "felix vagyok" ― felelte a rózsaszín hajú alig hallhatóan, de még így is meglepte changbint az a mély hang, ami a szeplős fiú száján jött ki.

― "és tetkóügyben jött" ― vigyorgott hyunjin. ― "viszont először kérlek nézd meg a hátam, hogy minden rendben van-e vele, ugyanis még mindig fáj" ― folytatta a fekete hajú, mire changbin intett neki, hogy lépjen hozzá közelebb.

― "tekintve, hogy végigvarrattad velem a gerinced és a lapockáid, még egy ideig fájni is fog" ― forgatta a szemeit az alacsony fiú, miközben felhúzta hyunjin felsőjét a hátán. ― "és, uh... epres piskóta, te milyen tetoválást szeretnél?" ― emelte fel kissé a hangját changbin, hogy magas barátja mögül is tisztán hallható legyen.

― "azt hiszem," ― harapta be felix az alsó ajkát, majd kissé elvörösödve folytatta. ― "cseresznyevirágot szeretnék" ― mondta ki végül a rózsaszín hajú fiú, mire changbin arcára egy vigyor ült ki felix kívánsága hallatán. rettenetesen aranyosnak találta.

― "és lesz is mögötte valami mély jelentés vagy csak megtetszett?"

― "nagyon szeretem a cseresznyevirágokat" ― húnyta le a szemét a fiatalabb fiú, ahogy próbált visszaemlékezni. ― "mikor kisebb voltam, anyukám és apukám sokszor elhozott ide, koreába, amikor cseresznyevirág hullás volt. anyukám kedvenc virága volt ez, apukám mindig telerakta édesanyám hosszú fekete haját az apró, rózsaszín virágokkal. szinte minden évben itt ünnepelték az évfordulójukat" ― mosolygott felix, ahogy mindent újra maga előtt látott; a magas fákról hulló szirmokat és azt is, ahogy mindhárman boldogan nevetgélnek alattuk. changbin és hyunjin arcára is egy meleg mosoly ült ki felix emlékei miatt.

― "és van elképzelésed róla, hogy hova szeretnéd?" ― folytatta a kérdezősködést changbin.

― "hm" ― gondolkodott el a szeplős. ― "a kulcscsontom alá, azt hiszem" ― bökött az emlegetett terület felé ujjával.

― "szerintem nagyon jól fog állni!" ― szólalt meg az eddig néma hyunjin, aki már éppen készült ledobni magát a fekete bőrkanapéra.

az alacsony tetováló egy asztalhoz sétált, amin jó pár sablon hevert egymás hegyén-hátán. idegenek számára több, mint valószínű, hogy átláthatatlan lett volna a káosz, de changbin teljesen tisztában volt azzal, hogy mit hol talál. előkotort egy még általa készült rajzot egy apró virgázó cseresznyefaágról, ami valamilyen oknál fogva sosem tetszett eddigi klienseinek, így még senki nem szerette volna magára varrattatni.