Hitchhiker

part 1

Maya

Húsz évesen a világ legnevesebb eseményein veszek részt Grammy, Oscar, VMA, AMA díjátadókon részt a bátyáimmal. Én, mint meghívott ők pedig a testőreim. Senkiben nem bízok meg jobban, mint bennük. Mi előtt a karrierem beindult Kansas eldugott részén éltünk és magán nyomózóként dolgoztunk. Ez olyan szakmai ártalom.

 Sam visszament a Stanfordra jogot tanulni. Nem szeretne mindig az én pénzemből élni és tanulni szeretne, hogy végre már a törvényt más oldalról tarthassa be az emberekkel. Sam az a fajta ember aki éhezik a tudásra, minél többet akar tudni minél jobban. Maximalista és mindenkinek meg akar felelni. 

Dean viszont teljesen más. Nem érdekli a kötelező tanulás szeret fejlődni, és amit megtanul annak specialistája lesz. Nála mindig a család az első, bármikor számíthatunk rá. Minden félelmét képes félre tenni értünk. 

Az, hogy velem mi történik... az teljesen más sztori. Soha nem voltak kézzel fogható vágyaim. A tanulás lekötött, de csak az a része ami érdekelt. Szeretem új dolgokat megismerni. De mindig énekeltem. Mindig mindig amíg meg nem untam. Szerencsére a tesóim támogattak benne a kezdetektől fogva. Nagyon boldog vagyok, hogy azt a sok pénzt amit bele fektettek a karrierembe visszatudom nekik adni, még akkor ha azt mondják, hogy semmibe nem került. 

Sajnos nem mindig voltunk gazdagok. Dean nevelt fel minket, miután anyáék hazássága vége ért. Apa teljesen kisétált az életünkből. Anya eszét meg elvette a szerelem. Dean felnőtt, talán túl hamar.  Mindent megtett azért, hogy mi Sammel ne érezzük, hogy mi történt.  

Az iskolában mindig én voltam a különc lány ezért nem is igazán voltak barátaim. Csak egy emberrel voltam jóba. Ő sem éppen a népszerű emberekhez tartozott. Egy svédországból ideköltözött srác volt. Sok mindenen mentünk át ketten. Sőt egy rövid ideig együtt is voltunk, de nem működtünk jól. Még mindig a legjobb barátok vagyunk, de mind a kettőnknek van kapcsolata. A jelenlegi páromat egy közös klip forgatáson ismertem meg. Szerelem volt első látásra. Andyvel minden a lehető legjobban működik köztünk. 

Kopogtattak az ajtón. Majd nyitódott is. 

-Kész is vagy! -mosolygott rám Jill a sminkesem és Cesar a fodrászom. 

-Maya, kész vagy? -jött be Dean és a vállamról lehúzta a hajam. -Gyönyörű vagy!  

-Mehetünk. -mosolyogtam rá. 

Sam kívül várt. 

-Gyönyörű vagy! 

-Köszönöm. 

Dean előttem ment Sam pedig szoros utánam. Lent a hotel előtt hatalmas tömeg várt. Mindenki a nevemet kiabálta. Rájuk mosolyogtam és már szálltunk is be a kocsiba, ami vitt a díjátadóra. 

Amikor megérkeztünk Andy egy másik kocsiból szállt ki. Odalépett hozzám és megcsókolt. 

-Szia Kicsim! 

-Szia! -mosolyogtam rá. 

Ekkor szóltak, hogy mi jövünk a vörös szőnyegen. Végig mosolyogtunk majd tovább mentünk a díjátadó helyszínére. Andy megnyerte az év énekesdíját én pedig a legjobb feltörekvő előadóját. Ez hatalmas elismerés mindkettőnk számára. 

A buliba nem mentünk tovább, hiszen otthon családi estét tartottunk, ahova átjött Sam és menyasszonya Gen, Dean és barátnője Daniel, és Casék. Elindítottunk egy filmet, beszélgetünk. 

Ekkor hirtelen elkezdett csörögni hármunk telefonja. 

-Ki lehet? -nézett rám Dean. 

-Nem tudom. -Dean és Sam telefonja abba csörgést. 

-Igen? -kaptam fel a telefont. De csak csönd volt a telefon másik végén. -Beleszólna? Hahó! 

-Megbánjátok! -ordított bele és letette. 

-Ez meg mi volt? -nézett rám Andy. 

-Valami idegbeteg rajongó gondolom. 

Ekkor bedobták az ablakot. Most tényleg megijedtem. Már több, mint öt éve kiléptem ebből a szakmából Dean és Sam két éve nem foglalkozik magánnyomozással. 

-Megyek megnézem. -állt fel Dean. 

-Nem mehetsz ki egyedül Ez öngyilkosság. -mentem oda hozzá. 

Odaálltam Deannel az ablakhoz és csak néztünk kifelé. Árnyakat illetve mozgást kerestünk, de nem láttunk semmit. 

-Szerintem hagyjuk! -ölelt át hátulról Andy. 

Ekkor nem olyan messze bele csapot a villám egy fába. Odakaptuk a fejünket. 

-Mays! -állt meg előttünk egyik volt osztálytársam, aki mindenhol véres volt. 

-Mi történt? -néztünk rá. 

-Így keltem. Nem olyan messze innen. 

-Hogy kerültél ide? 

-Megláttam egy ismerős utca nevét. Tudod, ahol elcsattant az első csókunk. Aztán az emlékeim ide vezettek. 

-Gyere be! -mondta Sam. 

-Lefürödhetnék? 

-Persze! Gyere! -ragadtam kézen és megmutattam a fürdőszobát.