-----Felix-----
Átfordulok másik oldalamra de sajnos a szemembe sütött a nap.Kikelek az ágyból majd fáradtan felöltözök.Bemegyek a fürdőbe és megigazítom magamat.Lemegyek eszek valamit.Összedobom a táskám majd lemegyek a próbaterembe.Egyenlőre csak Changbin volt lenn.
-Jó reggelt-köszönök fáradtan
-Neked is.Hogy aludtál?
-Fogjuk rá.Nem aludtam sokat-mondom kábán
-Látom.Menjünk kávézni?
-Aha,mehetünk-mosolygok rá
Elmentünk a közeli kávézóba inni egy kávét.Persze volt néhány ember akik felismertek.Azokkal csináltunk képet,adtunk aláírást,ölelést.Bementünk a kávézóba,kikértünk a kávét és leültünk meginni.Kaptunk egy SMS-t hogy nem kell próbára mennünk.
-Ez a nap is megúszva.Elmegyünk valahova?
-Menjünk,de hova?
-Nem tudom.Mit szeretnél?
-Hazamenni aludni-mondom nyomodtan
-Bal lábbal keltél?
-Őszintén?Le se feküdtem.
-Hogyhogy?
-Jó ha aludtam 1órát-mondom majd az asztalra hajtom fejemet.Azt nem kell tudnia hogy azért mert folyton arra gondolok hogy mi ketten együttlehetnénk e
-Miért?
-Az mind1.Menjünk valahova-állok fel az asztaltól
-Mond el,nem mind1-jön ő is utánam
-Őszintén,csak gondolkoztam.
-Miről?
-Azt hiszem hogy nekem nem csak a lányok jönnek be.
Changbin ledermedt a mondat hallatán.
-Hm..Mind1.Felejtsd el.-vonok egyszerűen vállat
-Ki az a srác?ismerem?
-Igen.Nagyon is jól ismered.
-Hm..a nevét is elmondod?
-Minek?Úgyse viszonozná szóval mind1
-Honnan tudod?Mondtad neki?Ő mondta hogy nem szeret?Miért vagy ilyen reményvesztett?
-Hm..Tudni akarod ki az?-lépek közelebb Changbinhoz
-Igen
-Az a srác most itt áll elöttem-nézek Changbin arcára
Changbin teljesen lefagy.
-F..fe..felix.
-Mondtam hogy mind1-Felkapom a táskám és idegesen kirohanok a boltból.
Hallottam hogy jön utánam ezért ekezdtem futni.Amikor úgy éreztem hogy már nincs itt akkor le mentem a folyóhoz.Nekitámaszkod a korlátnak és nézek ki a fejemből.
-Hogy lehetek ilyen hülye?-ütöm meg fejemet.
Hirtelen valaki megölel hátulról.Kicsit befeszültem de ahogy észrevettem hogy Changbin az picit meg is nyugodtam.
-Ne bántsd magad Lixie-húzodott közelebb hozzám
-Miért?Hülye vagyok..nem kellett volna ezt mondanom.
-Nem vagy hülye.Ne mondj ilyet magadra.
Megfordultam hogy Changbin szemébe tudjak nézni.
-Kérlek felejtsük el ezt az egészet és legyünk csak barátok.Nem tenne jót a hírnévnek ha kiderülne ez a beszélgetés.-elfordultam és visszamentem a próbaterembe.
Legszívesebben sírni lenne most kedvem.Felvettem a kapucnim,a szájmaszkom és a napszemüvegem.10percnél tovább nem bírtam.Kifolyt egy könnycsepp a szememből és azt több is követte.Amint beértem nem köszöntem csak bementem és magamra zártam az ajtót.Átöltöztem az edzős cuccomba.Beindítottam egy zenét és nyújtani kezdtem.Dörömbölést hallottam de nem foglalkoztam vele.Csak táncoltam tovább.Hirtelen elkezdtem szédülni de nem foglalkoztam fele.Biztos csak a fáradtság.2perc múlva a földre estem.Vagyis azt hittem de valaki elkapott.Minden elsötétült.
-----------3óra múlva-----------
Egy csipogó hangra keltem.Ahogy megmozdítottam volna a kezem nem tudtam.Valaki feküdt rajta.Kinyitottam a szemem.Észre vettem hogy Changbin könnyes szemmel fekszik a hasamon.Elaludt.Olyan édes.Kicsit feljebb ültem.A többiek egyszerre kapták fel a fejüket de én csak az alvó Changbint néztem.
-Felix-kiabálnak egyszerre mind a 8an
-Mikor aludt el?-nézem tovább Changbint könnyes szemmel
-Most keltél fel a kómából és ez az első..Mivan veled talán szerelmes vagy belé?-neveti el Jeongin a végét
-Kicsit kérlek menjetek ki.
Amint kimentek elkezdtem Changbint simogatni.Szép lassan kinyitotta a szeméték és rámnézett.
-Felix úristen felébredtél?Hála az égnek hogy jól vagy-ugrik izgatottan a nyakamba
-Miért sírtál?-nézek Changbin szemébe
-Őszintén?
-Igen kérlek
-A kávézóba te elmondtad hogy mit érzel de én nem..
-Ezt hogy érted?-nézek rád kerek szemmel
-Hát így-Changbin közelebb hajolt és megcsókolt.
Meglepődtem amikor megéreztem az ajkát az övén.Pár másodperc sokk után viszonoztam csókját.Szép lassal elváltunk egymástól.
-Changbin..e..ezt miért csináltad?
-Mert szeretlek Lixie.Nagyon megijedtem amikor Chan felhívott hogy eszméletlenül talált rád.Meg se vártam a kocsit csak futottam hozzád.Amint odaértem és rád néztem elkapott a sírógörcs.Én hoztalak be a kezembe.Amikor megérkeztek a tagok megpróbáltak megnyugtatni.Bevallottam nekik hogy szerelmes vagyok beléd Felix.Csak sírtam ezért odafeküdtem hozzád és sírva aludtam el.
-É..én nem akartalak megsiratni.Sajnálom-törlöm le a történet közben kifolyt könnyeid
-Tudod mivel tudnál megnyugtatni?
-Mivel?
-Azzal ha most igent mondasz.
-Mire?
-Felix leszel a barátom?
-Changbin én..persze-ölellek meg.
Amint Changbin visszaölelt a többiek be is léptek.
-Felix miért ájultál el?Ki volt sírva a szemed amikor megtaláltalak.-Néz rám Chan aggódva
-Történt egy dolog amiért frusztrált lettem.Elrohantam a próba terembe és magamra zártam az ajtót.Elkezdtem táncolni.Szomjas lettem és le akartam nyugodni.Beleöntöttem a nyugtatót a vízbe de megcsúszott a kezem.Nem érdekelt.Ezért meghúztam és táncoltam tovább.Hirtelen elkezdtem szédülni de nem törődtem vele.Minden elsötétült és a földre estem de valaki elkapott.
-Ki kapott el?-Kérdezte Han
-Nem tudom.Nem emlékszem többre
-Az a fontos hogy Felix már jól van-mosolyog rám Changbin
-Mik azok a vágások a kezeden-Kérdezte I.N
Mindenki értetlenül nézett de Changbin szemébe inkább a megbánást és az aggódást láttam.
-Szomorú voltam és hát ott volt a penge az asztalon.De ez már régi.
-Emberek jegeljük a témát és menjünk haza-Veti fel Changbin
-Jó menjünk.
Elindultunk haza de nem nagyon akartam beszélni Changbin egyből levágta a dolgot.Odajött hozzám,megfogta a kezem és annyit súgott oda hogy "szeretlek".
