Egy átlagos gyerek élete

1. Rész

A nevem Dave. 12 éves vagyok.
Jelenleg a szobám sarkában ülök, gondolkodva mi lenne, ha megölném magam. És miért akarom megölni magam? Az osztályom miatt.....és a családom miatt. Kezdjük az egészet az elején. Még egy ilyen 1 hete volt, mikor az új osztályba kerültem. Mikor elöször léptem az osztály elé, akkor rohadtul vert a szívem. Egyszer csak elém lépet egy gyerek
-Szia! Hogy hívnak?
-Dave vagyok. Téged?
-Thomas.
Ez a gyerek látásból 178 cm volt. Szinte fel néztem rá, de nem zavart.
-Thomas, hm? Örülök a találkozásnak.
-Én is, Dave
Ezt hallatán a többiek is ide jöttek. A 29-böl az egyik gyerek megkérdezte:
-Honnan jöttél?
-A táltosból.
Miután ezt kimondtam legalább 5-en néztek egymásra gonosz mosolyal
-M..Mi az?
-Semmi, semmi~
Mondták mind az 5-en egyszere gonosz mosolyal. Kicsit megijedtem, de gondoltam magamban: "biztos csak valami viccesre gondoltak. Nem lesz semmi baj". Az első nap gyorsan eltelt, és elköszöntem mindekitől, és haza fele vettem az irányt. Miután szüleimel megbeszéltük a dolgokat, megírtam a leckét, telefonoztam, lefürödtem, megvacsoráztam, és lefeküdtem az ágyba. Nem kelett sokat várni és szemeim lecsukotak. Egy ideig minden fekete volt. Hirtelen egyszer csak az iskolában találtam magam. Mindenki ottvolt melettem.
-Sziasztok!
Köszöntem, de senki sem válaszolt.
-Haló! Itt vagytok?
Megint nem válaszoltak. Kicsit megijedtem igy közelebb mentem.
-Sráco-
Hirtelen mindegyikük feje felém fordult mint a vilám, és elkezdtek nevetni.
-Azt hiszed valaha is tartozni fogsz ebbe az osztályba?! Hát elne képzeld!!
Erre hirtelen nem bírtam mit szólni. A többiek csak nevetek, én erre meg elkezdtem könnyezni.
-Mégis mi történt veletek?! Nem voltatok ilyenek!
-Akkor nem ismersz minket!
Mondta Thomas. Amint ezt kimondta valami megfogta a hátam mögött a kezem.
-Nincs más megoldás
A kezembe adott egy kést és a kezemet fogva a nyakamhoz tartotta. Mielött "elvágtam" volna a nyakam minden eltünt és újra az ágyamba találtam magam. Folyt rólam a víz, és nagyon vert a szívem. Egyelőre azt se tudtam mi történt, de kicsit később rájöttem hogy csak álmodtam. Pár percig csak néztem magam elé, de a néma csöndet  az ébresztő szakította meg. 06:30. Lehet kezdeni pakolni a táskába. Miután bepakoltam elmentem elrakni a reggelim, majd átvettem a ruháim. Utána még gyorsan elmentem mosakodni aztán elindultam az iskolába.