When The Sun is rising

Chapter 2

Lassítva láttam mindent, felém közeledett, ledobta a táskáját, majd mellém huppant.
-Miről írjunk?-fordult hozzám
-Fogalmam sincs-vontam meg a vállam, majd megpillantottam a kezét díszítő Linkinpark feliratot-Mi lenne ha a Linkinparkot azon belül Chester Benningtont választanánk?-vetettem fel a kérdést.
-Remek-mosolygott rám miközben eltakarta a csuklóját pulcsija ujjával. Éreztem jellegzetes illatát amit mindig szoktam amikor elmegy előttem, vagy a deszkámat veszi el. Kellemes, férfias illata volt, legszívesebben magamhoz öleltem volna, beszívtam volna édeskés illatát. Elővettem a telefonom majd keresni kezdtem Chester Bennington nevét, eközben ő bedugta a fülesét és Elindított egy Linkinpark számot, az egyik felét bedugta a fülébe a másikat felém nyújtotta, elfogadtam miközben hátrapillantottam Ashley-re a legjobb barátnőmre aki a telefonjával babrált, rólunk akart fotót csinálni. Én ahogy a Lil Peep-es pulóveremben ücsörgök és Daniel aki a telefonomon babrál. Gyönyörű kép lehetne, ha elviekben nem lenne baràtnője. Csak elviekben, valaki ezt valaki azt mondja. Nem lehet tudni. De én enélkül is tudom, hogy esélyem sincs nála. Minek kéne neki egy önutáló ember aki mellesleg idegesítő is?
-Szerintem a végére egy Linkinpark idézetet is tehetnénk-mutattam a helyre ahova gondoltam.
-Jó ötlet monduk a Heavy-ből?
-Rendben
-Talán a "Wish that I could slow things down I wanna let go but there's comfort in the panic"?
-Ez belőle a kedvenc részem-néztem rá- teljesen leírja az érzelmeimet.
-Én is így vagyok vele. Van valaki akit, ha meglátok azonnal lelassítanám az időt-nem nézett rám, mégis láttam, hogy elpirult.
-Szerencsés lehet-suttogtam, de sajnos meghallotta.
-Ha még észre is venne-hajtotta le a fejét
-De nem, hogy van barátnőd?-fordultam felé. Meg