A kolostor

Második fejezet - A nővér

Hétfő reggel Dorothy fájdalmakkal kelt fel. A tükör elé állt, majd fenekéről lehúzta a nadrágját, s az öv által hagyott piros nyomokra tekintett. Szörnyen fájt ha hozzáért így nadrágját is csak óvatosan húzta vissza, majd elkezdett készülődni az útra. Fekete farmerbe és pulcsiba bújt, majd vállára dobta sporttáskáját és elindult lefele a lépcsőn. 

-Dorothy, így indulsz a Nővérekhez? - nézett anyja a feketébe öltözött lányra.

-Igen, anyám.

-Hagyjad csak! - szólt közbe Mr. Clumb. - Hadd lássák, hogy miből kell rendes gyermeket faragniuk.

-Már itt is vannak. - mondta a feleség miköben kikukucskált az ablakon.  - Gyere Dorothy.

Dorothy lassan lépdelt fájdalmában a  kisbusz felé. A sofőr kinyitotta az ajtót, majd besegítette Dorothy csomagját a busz csomagtartójába. Mrs. Clumb megölelte a lányát, majd egy homlokpuszit adott neki.

-Aztán jó legyél. - köszönt el lányától, miközben az felszállt a buszra, s ülőhely után nézett. 

A buszon ült már néhány lány, talán ha jól számolta 15 vele együtt, s volt mág két szabad hely a buszon. Lassan leült a leghátsó ülésre, majd ügyet sem vetve anyja integetésére, fülesét bedugva hallgatta a zenéjét. A busz lassan az utolsó állomásra érkezett, ahol Maeve már ott állt, bőrönddel a kezében. Ő is felszállt a buszra, és lassan végigsétált az ülések között. Az összes lány hasonló korúnak tűnt, mint ő, egyesek merészebb, mások visszafogottabb ruhákban és sminkben ültek egymás mellett. Az egyetlen szabad hely a busz utolsó ülése volt Dorothy mellett.

-Bocsi, leülhetek? - szólította meg Maeve, azonban Dorothy ügyet sem vetett a lányra.

-Hé! - emelte meg hangját Maeve.

-Mi van? - vette ki a füléből felháborodottan a fülest Dorothy.

-Leülhetek?

-Mintha lenne másik szabad hely...persze. - válaszolta gúnyosan a szőke lány.

-Kössz...Ezt a bandát én is szeretem. - Szólalt meg néhány perc múlva Maeve.

-Ja, ők a legjobbak. Dorothy vagyok amúgy. - nyújtotta a kezét.

-Szia, Maeve. 

-Kéred a másik felét? - mutatott a fülesre.

-Persze. - mosolygott egymásra a két lány, majd csendben, egymás mellett hallgatták a kedvenc számukat.

Néhány óra múlva megérkeztek Pat Bayle kellős közepére, s a busz megállt egy hatalmas, ősrégi és ijesztő kolostor előtt.

-Megérkeztünk, leszállás! - kiálltotta a soför.

Dorothy és Maeve utolsóként szálltak le a buszról, majd magukhoz vették a csomagukat. A többi lány is leszállt, mire a busz elhajtott. Hirtelen egy nővérnek öltözött idősebb hölgy jelent meg a lányok mögött.

-Lányok, figyelem! - szólította meg az ijedt tiniket. - Üdvözöllek titeket a Pat Baylei táborba, hívő és hitetlen lányoknak. Az én nevem Evans nővér, én leszek itt veletek általában a legtöbbször, de több nővér is lesz, hogy vigyázzon rátok és taníthassunk titeket az Úr szavaira. Először is mind kaptok egy Bibliát - mutatott a közelgő nővérekre, akik mindenki kezébe nyomtak egy-egy Bibliát - és az első feladatotok,  hogy elolvassátok holnap reggelig, amikor is mindenki beszámol a tudásáról. Az elkövetkezendő időben, amíg itt vagytok a kolostor lesz az otthonotok. - mutatott a lányok mögött lévő gótikus stílusban épült, hatalmas, öreg, ijesztő épületre. - Térjünk is be, hogy körbevezesselek titeket.