Zorah Bowman egy átlagos 18 éves lány, akinek a bátyja, Matthew, egy híres lemez kiadónál dolgozik, Kaliforniában. A lány a középiskolában, média szakon végzett, amihez persze társul tapasztalat, és ügyesség is. Egy nap a bátyja, azzal látogatja meg...
-Szia Matthew!-köszöntem bátyámnak aki épp most lépett be a konyhába. Felálltam az asztaltól, majd közelebb sétálva hozzá, megöleltem.-Mizu?-ültem vissza a helyemre.
-Semmi. Most lesz egy hetes szünetem, ahogy a kiadónál nagyjából mindenkinek.-mondta boldogan, majd szőke tincsei közé túrt.
-Én pedig, lehet hogy találtam egy melót!-jutott hirtelen eszembe.-Egyik nap a neten szembe jött velem a hirdetés, fotózásokra keresnek újoncokat.
-És elküldted már az önéletrajzod?-kérdezte, hangjában egy aprócska félelemmel.
-Nem..?-inkább hallatszott kérdésnek mintsem kijelentésnek. Egyik szemöldökömet kissé feljebb húztam, és gyanakvó tekintettel néztem rá.-Miért is?
-Beadtam a kiadónál..-válaszolt fejvakargatva.
-Hogy mit csináltál?-pattantam fel hirtelen.-Matt megmondtam hogy nem szeretném, ha ti intéznétek nekem a munkát! Az én életem, és hidd el meg tudtam volna oldani!
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Tudom igazad van, sajnálom! De szerettem volna, ha már az egyetemet kihagyod, legalább lenne egy jó kis melód!-ölelt meg.
-Mit kellene majd csinálni ha esetleg felvesznek?-húzodtam el.
-Egy énekessel mennél a koncertjeire, és fotóznál. Az álom meló, nem?-sétált a hűtőhöz, majd kivett egy doboz energia italt. Megbontotta majd egy nagyot belekortyolt.-Holnap hívnak ha úgy döntenek felvesznek!
-Interjú nem is lesz?-lepődtem meg.
-Nem, hála a befolyásomnak.-kacsintott majd el is tűnt a szobájában.
Nevetve megráztam a fejem, majd én is elindultam a sajátom fele. Mivel még csak délelőtt nyolc volt, nem igazán tudtam mit kezdeni magammal. Matt valószínűleg alszik, így a repülő út után. Mivel a kiadó Kaliforniában van, én pedig Angliában élek muszály repülünk egymáshoz. Néha én megyek de nagyjából mindig ő jön.
Én a suli végett nem tudtam átrepülni olyan sokszor az óceánt, de szerencsére Matt-nek sokszor volt szünete. De ezek szerint, ha felvesznek arra az állásra, ami valószínű ha drága testvéremet nézem, akkor muszály lesz odaköltöznöm. Ez egy elég nagy változás lesz, tekintettel arra, hogy épp leérettségiztem, máris van munkám, illetve hogy Los Angelesen és Anglián kívül nem is jártam más országban. Ennek ellenére Anglia összes városát meglátogattam már. Na jó, azért ez túlzás de többségében igen.
Kettő és fél óra lustálkodás után, majd' meguntam az életem, így felkelve a pihe-puha fotelemből a konyhába indultam. Meglepetésemre Matt az asztalnál ülve nyomkodta a telefonját.
-Azt hittem még alszol.-mentem el mellette és kinyitottam a hűtőt.
-Utálom a repülést. Még így sokadjára is.-jelentette ki majd a tenyerével az arcát kezdte el dörzsölni.
-Igen, tudom. Mindig elmondod mikor jössz.-nevettem fel, majd lehúztam a számat, miután realizáltam hogy szinte üres a hűtő.
-Nem megyünk el enni valamit?-dőlt hátra.
-De! Ez jó ötlet!-bólintottam majd a szobámba siettem hogy átvegyem az öltözékem alsó részét.
A melegítőt egy egyszerű boyfriend nadrágra cseréltem, a fehér pólómat pedig magamon hagytam, annyi változtatással, hogy betűrtem. Felkaptam rá egy zöld bársony hatású motoros dzsekit, amit Matt-től kaptam az előző látogatásánál. Visszamentem hozzá, és ahogy láttam ő is átöltözött. Egy fekete csőgatya, egy szintén fekete Levi's pólót egy piros farmerdzsekivel. Hála a tavasznak, nem kellett ma sem megfagynunk. Fejemre raktam a napszemüveget majd bezartam az ajtót.
-Ahj Matt, dönts már!-nyavajogtam, ugyanis a hasam egyre sűrűbben korgott meg.
-Jó egy pillanat csak menjünk el arra még!-intett abba az irányba.
-Matthew én már éhen halok!-torpantam meg.-Bemegyünk oda!-mutattam a Leonra, az egyik kedvenc helyemre. Matt feladóan bólintott, majd mellettem sétálva bementünk. Az ételek megrendelése azért ennél gyorsabban sikerült, mindenki örömére, így nagyjából tíz perccel később boldogan fogyasztottam a választott kaját.
Már a pohár joghurtos gyümölcsömnél tartottam, mikor megcsörrent a telefonom egy ismeretlen számot jelezve. Értetlen fejet vágva fordítottam a készüléket Matt fele, aki belekortyolt az italába, majd megszólalt.
-Lehet a kiadó az állás miatt. Vedd fel!-sürgetett.
-Nem úgy volt hogy mindenkinek egy hét szünete van?-ráncoltam össze a homlokomat.
-Annyit mondtam nagyjából mindnekinek. És különben is az én részlegemről, nem onnan ahova téged felvesznek mindjárt!-kacsintott, mire én szemforgatva húztam el a zöld kis ikont.
