Nem hallom emlékeim
Hűs, hideg szavait,
Csak lelkem szárnyának
Siető csapásait.
Nincs bennem semmi,
Üres az elmém.
Mit érez az élő,
Ha nincs vele senki?
Halk, síró gyermeket,
Netán bujdosó koldust?
Élettelen testet
És búsan rívó kórust?
Síró kisgyermek, anya szeme fénye!
Bujdosó koldus lehet a világ megmentője!
Élettelen test, a föld alatt durmol.
Halk, síró kórus, temetésén dúdol.
Ágyú dörrenés csapj le a fejem.
Vérem szétloccsan, úszik a terep.
