Marvel/A Boszorka/ Űrzavarban

2.

   Friga volt az, ahogy sejtettem. Rögtön meg is indultunk.

    Friga végig nagyon kedvesen bánt velem. Mesélt a különféle épületekről, amelyek mellett elhaladtunk. Sőt még a saját véleményét és tapasztalatát is elmondta. Furcsáltam a kedvességét. Rá is kérdeztem:
-Miért vagy ilyen jó hozzám?
-Sejtettem, hogy megkérdezed. Nem is vártam tőled többet. Annyi szörnyűség történt veled már, hogy okod van a gyanakvásra. De válaszolva a kérdésedre: szimplán csak kedvességből. Ismerve az ember múltját gyakran lehet következtetni a jellemére, és nekem igen megtetszettél . Ennyi az egész.
-Honnan tudsz rólam ilyen sokat?
-Egyrészt könyvekből, de inkább Heimdalltól.
-Hm.
-Tudom nem szép dolog a kutakodás, de tényleg érdekelt mivé válsz.
-És tetszett az eredmény?
-Abszolút.
Utunkat folytattuk tovább Asgard szíve felé. A palotához vissza. Az egész  sokkal szebb volt, mint amilyennek tűnt az emeberek szemszögéből láttam. Út közben jó pár asgardi megnézett magának, ami mindig sziven ütött.
  
   -Már csak egy helyen nem voltunk....
-A könyvtárban!-fejeztem be a mondókáját.
-Igen-erősítette meg Friga.
Nagyon izgatott voltam, mivel ez volt az a hely, amit leginkább látni akartam. Hamar oda is értünk, mire újra megszólalt a királynő:
-Tényleg remélem jól fogod itt érezni magad...úgy vélem ez a megfelelő hely számodra.
-Köszönöm.
-Mégis mit?
-Mindent.
Erre egy apró mosolyt engedett meg magának.
-Azért szeretnék neked adni még valamit...
-Mit?
-Egy ruhát, hogy legalább látszatra idevalósi légy.
Úgy is tett. Kaptam egy kék selyemruhát, ami nem csak színben, hanem stílusban is illet hozzám.

   Rengeteg időt töltöttem a könyvtárba. Csak úgy gyűjtöttem magamba a sok információt, de mind hiába. Nem jutottam előrébb semmivel, ami segítene az álmaim megszűntetésében. Meg is említettem ezt Frigának, aki sokszor velem tartott:
-Mit csinálsz, hogy ne lásd mindenkinek minden egyes érzését, emlékét?
-Ösztönösen átugrom őket.
-Ha én a te helyedben lennék átugranám mindegyiket, és csak arra az egy-két emlékre koncentrálnék, ami a sajátom.
-Akkor ezt kipróbálom majd ma.

   Miután reggel felébredtem nem lebegtem.