29.rész

102 10 0
                                    

(Erősen 18+os rész)
-Nem hiszem el hogy ezt hagyod! - mondta és az asztalra csapott.
-Nem tudom mit tehetnék..
-Figyelj Lara. Én is szeretlek. Ugyan úgy mint mielőtt elmentél! De amikor meghallottam hogy lefeküdtél Danielel nem tudtam mit csináljak! Megvertem Danielt! De nem álltam készen arra hogy megbocsájtsam neked! De most itt vagyok és remélem azt szeretnéd hogy maradjak! - mondta.
-Persze hogy ezt szeretném! - mondtam és a nyakába ugrottam.
-Már csak egy dolgot kell megoldanunk! - mondta és az emeletre mutatott.
-Zach! Nem lehet! Most nem!
-Miért nem?
Közelebb lépett hozzám és megcsókolt.
-Gyorsan vigyél innen mert ha nem itt fogom letépni a ruháidat! - mondtam mire ő a falnak nyomott én pedig a derekára szorítottam a lábaimat ő pedig elindult velem az emeletre.
-Melyik a mi szobánk? - kérdezte mire én megmutattam neki. Ahogy beértünk az ágyra dobott és felém mászott. Elkezdte szívni a nyakamat ami remélem nem hagyott nyomot utána haladt volna lejebb de megakadályozta a pólóm ezért gyorsan levette rólam utána a melltartómat is és elkezdte a mellemet puszilgatni. Gyorsan felhajoltam és levettem a pólóját. Helyet cseréltem vele hogy én legyek felül és én is elkezdtem a nyakát puszilgatni. Miután meguntam gyorsan kigomboltam a nadrágját megszenvedtem veled de végül sikeresen levettem róla majd ő is felhajolt és próbált a nadrágomtól megszabadítani de mivel nem bírtam várni segítettem neki és az ölébe ültem és megcsókoltam. Mikor elege lett a csókolózásból leemelt magáról és ezzel újra ő került felűlre. Levette a boxerét és nyúlt volna a bugyimhoz de én nem hagytam. Hátra löktem és a férfiasságához másztam majd a számba vettem mire ő rögtön felnyögött. Természetesen nem fért bele az egész a számba de amennyit tudtam azért bevettem. Nem hagytam hogy elélvezzen. A hátamra fektetett és nem szórakozott rögtön belém hatolt mire mindketten felnyögtünk. Egyszer gyorsabban csinálta egyszer lassabban. Mindkettőnknek hangos nyögéssek hagyták el a szánkat. Hamarosan el is élveztünk.
-Ez hiányzott! Jobb voltam Danielnél?
-Senki sem olyan jó mint te!-mondtam.
Miután felöltöztünk lementünk a konyhába hogy valami vacsorát készítsünk. Zach jelent meg a lépcsőn és ránk nézett de még mindig mint aki undorodik tőlünk.
-Undorítóak vagytok! - mondta.
-Miért is? - kérdezte Zach erre Zachy elindult felé és megállt vele szemben.
-Hogy volt képed ennyi idő után ide jönni és megfektetni az anyámat?
-Akkor fektetem meg  őt amikor akarom! Látod azt a gyűrűt a kezén? Az azt jelenti hogy hamarosan a feleségem lesz!! Te pedig a fiam vagy akár mennyire is küzdesz ellene! Ha én nem fektetem meg az anyádat te nem élnél! - mondta Zach.
-Jó nyugodjatok meg és üljetek le enni! - mondtam erre mindketten leültek és csöndben vártak.
-Figyelj nagyon sajnálom ezt az egészet hogy nem jöttem előbb egyszer talán elmagyarázom hogy miért nem de egyenlőre örülnék neki ha ugyan olyan lennél velem mint mikor kicsi voltál!
-Oké! - mondta Zachy.
Végre egyben volt a családunk és végre megint azt éreztem hogy senki és semmi nem veheti el ezt tőlem!

🍅Zach H. & Jack A. ff.🍅(BEFEJEZETT)Where stories live. Discover now