Prológus

225 12 2
                                    

Szorosan összezárva tartotta a szemét és gyorsan lélegzett. Valaki a karjánál fogva vezette, de ügyelve arra, hogy ne essen el. Már vagy negyed órája szó nélkül, monotonan gyalogoltak, mikor a lánynak édeskés fenyő és avarillat kúszott az orrába. Fogalma sem volt, hova kerül, hova viszik. Aki vezette nem tudta, a lány nem akarta, hogy tudja, de kezdte a rosszullét kerülgetni a sötétség és bezártság érzésétől. Már majdnem kifakadt, már majdnem felkiáltott mikor megtorpantak. Semmit nem hallott, csak az erdőt. A mély, morajló erdőt. Majd lekerült a szeméről a kendő. Egy csomó ember állt vele szembe, és csak farkas szemet néztek, majd egy hangos kiálltás rengette meg az erdőt.

- BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT LEA!

𝕚𝕥𝕥 𝕝𝕖𝕟𝕟𝕖 𝕒 𝕡𝕣𝕠𝕝ó𝕘𝕦𝕤, 𝕣𝕖𝕞é𝕝𝕖𝕞 𝕥𝕖𝕥𝕤𝕫𝕖𝕥𝕥🖤

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Aug 17, 2019 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

𝔸𝕫 é𝕟 𝕙ő𝕤ö𝕞  || ℙ𝕒𝕦𝕝 𝕊𝕥𝕣𝕖𝕖𝕥Where stories live. Discover now