becsukom magam mögött
a kocsma ajtaját
de nem hiszed el
milyen nehezen megy
mert már megint rohadtul
szédülök
és csakis
örökkön-örökké
miattad.

YOU ARE READING
bor és kóla
Poetryez itt egy este december harmincegy ez itt tizenkét óra egyre homályosabb ez itt egy keresés az elveszett lélek és lehányt melltartó után ez itt a piám a kezedben amit bazdmeg most visszaveszek