Az iskola folyosóján sétáltam amikor egyik barátnőm a négy közül, támadott le, hogy képzeljem el, új tanárok érkeznek a suliba, akik mind ismerik egymást, egy helyről jönnek és néha még fel is lépnek közösen. Közölte, hogy van énekes, basszusgitáros, gitáros, és dobos.
- Köztünk vagy Brii? - bők oldalba.
- Igen. - igazítom meg kínosan a bő pulcsimat. - Kíváncsi leszek rájuk. - mosolyogtam Amy-re.
- Ettél ma már?
- Otthon.
- Jaj Brii.... - ingatja a fejét Amy. - Itt az almám.
- Köszönöm. A többiek?
- Már kint, a szokott helyen. Csak rád vártunk, és én jöttem vissza eléd.
Az iskolából kilépve indultunk egyből a pince helyiségből kialakított nappal kávézó - este bár, felé.
- Sziasztok. - köszöntem a lányoknak, aztán ültem le a Maggie's egyik székére.
A hely teli volt minden féle festménnyel,de nem volt fojtogató a látvány, kedvencem mind közül egy, kerek napszemüveget viselő puffokás macska volt csillagos háttérrel.
- A két Lotti min vitatkozik? - böktem az ikrek felé.
- A pultnál lévő csávón. - válaszolta Jane
- Édesem, melyiken? Van ott négy is.
- A jó seggűn! - válaszolta Amanda.
- Hé! Ő az enyém! - csapta karon a testvére Pepper.
Még mindig keresve a veszekedés "tárgyát" akadt össze a szemem a négy férfi közül a göndör hajúval, mire rám mosolygott.
- Nekem a szőke tetszik. - vigyorgot rám Jane.
- Hozok valami innivalót magamnak. - álltam fel a társaságtól és indultam a pult felé ahol a lányok kedvencei is voltak.
- Freddie, hagyjad már. - szólt a bajszosra az ikrek által csak "jó seggű" férfi.
Legalább az egyik nevét tudom, konstatáltam magamban.
- Szia Steve. Egy sajtos pirítóst és egy narancs levet szeretnék. - néztem a csaposra.
- Szintén ezt. - szólalt meg a mellettem lévő.
- Deaky csajozik. - vigyorgot a Freddie-nek nevezett, mire a többiek csak a szemüket forgatták.
- Köszönöm Steve. - nyújtottam felé a pénzt, amikor Deaky megelőzött, és a kettőnk rendelését kifizette.
- Hagyjad csak. - kacsintott rám.
- Köszönöm szépen. - vettem el a rendelést.
- Jó volt ismerni Bri! - csapott a vállamra Jane. - Hello. - intézte szavait mindenkihez, de a mosoly csak a szőkének szólt.
- Téged is Jane. - bolintottam, majd az asztal felé néztem, és eltátogtam, a "nem tudom, hogy mi van" és a "bocsi" szavakat.
- Hallottad, hogy hívják Brian! - szólalt meg jó hangosan a szőke.
- És téged, hogy hívnak? - nézte még mindig a szőke hajú férfit Jane. Mire az illető leszállt a székről, elénk sétált és kezet csókolva Jane-nek bemutatkozott.
- Roger Taylor. - engette el barátnőm kezét.
Még egy darabig beszélgettünk, majd az ikrek és Amy is csatlakozott a társaságunkhoz.
A hely zárásáig töltöttük közösen az időnket. Megbeszéltük, hogy holnap újra találkozunk velük, majd mindannyian haza indultunk, hisz minket várt a suli, őket meg a munka, ami nem tudtuk, hogy mi. Jane-el azt találgattuk, hogy mi is lehet a munkájuk, hisz sok vicces esete meséltek.
*Brian*
Reggel a konyhába kilépve a tegnap látott lányok közül kettőt véltem felfedezni, takaróba burkolva a konyha pultnál.
-Roger Meddows Taylor! - üvöltöttem magam.
- Nem nem! - szólalt meg a hátam mögül.
Mire kérdőn néztem rá.
- Freddie Mercury! - skándáltuk ketten.
- Igen? - lépet ki a konyhába a szólított.
- Jaj Roger már most! - nézte az énekes a dobost.
- Miért mindig én? - tárta szét a karjait Rog.
- Mert ha Brian lenne, akkor a hölgyek felöltözve lennének már.
- Jó reggelt lányok... ohh és hello srácok.
- Deaky? - fordultunk mind a gitáros felé.
- Ki kér sajtos pirítóst? Rogerina, a kávéfőzőt vissza kérném.
- Csodás. Pluszban még sietnünk is kellene, tudjátok ma van az első napunk. A hölgyeket megkérem, hogy öltözzenek fel, majd indulásnál kitesszük őket, a kért címre. Egy-kettő. - tapsoltam, hogy gyorsabb tempóra ösztönözzem őket, mire már indultak is.
- Pepper az az én felsőm! - hallottam pár perccel később a szobából kiszürödő mondatot.
- Kész is vagyok. - lépet elém Freddie.
- Legalább egy aki fel is fogja azt amit mondok.
- Na mesélj Brimi mi van a barna hajú csajjal?
- Nem sokat beszélgettünk.
- Majd ma, drága barátom,majd ma. - mosolyog rám, és felveszi a napszemüvegét.
