Furcsa, egy ideje mintha nem vettem volna levegőt. Valahogy nem hiányzott, mióta levettem a palackot. Talán a sós víz az új levegő, ahogy hűs áramlataival ki-be jár bennem, akár a felszíni szellő.
Kezdem kiismerni a tenger szeszélyeit, azt hiszem, Leonid büszke lenne rám. Másképp morajlik, ha vihar van és másképp, ha ragyog fent a nap.
Csak itt van mindig félhomály.
YOU ARE READING
Az elveszett búvár naplója
Short Story[Szürreális mini-sorozat] [befejezett] Sokan félnek a sötéttől és a magánytól. Mások a mélységtől és attól, ami odalent vár. Te mivel találnád szembe magad ezen furcsa sétán az óceán mélyén? * Búvár vagyok. Lent, a sötétben. Egyedül. Van egy küldeté...
