Story Time

💔💔💔💔

Hát ez lett a vége.

Ha most arra gondolok, hogy előttem az egész nyár, nem látok semmit. 24 órája még azt láttam, hogy sokat találkozunk és jól meg vagyunk. Együtt leszünk. Úgy volt, hogy találkozunk ezen a héten, de nem így lett. Tulajdonképpen most fogalmam sincs mit gondoljak. Az egész olyan, mintha egy elcseszett vicc lenne. Az egész annyira irreális! De ha jobban belegondolok, és megpróbálom felfogni, akkor végtelen szomorúságot érzek. Nem vagyok rád dühös és nem is utállak. Elmondtad az okát, meg is magyaráztad és értem is; nagyon is átérzem. Mégis lenne egy kérdésem: miért? Miért történt ez meg? Miért nem lehetett volna egyszer valami az életemben jó? Miért nem lehetett volna egy happy end is? Miért van az, hogy nekem sose sikerül semmi? Egyszerűen nem értem! Miért?
És mint mondtam, nem haragszom rád! Az érzelmeket nem lehet irányítani, hiába próbálkozol. Ezt tudom jól és el is fogadom. Mégis megkérdezem újra: miért? Miért nem lehetett volna ez egy happy end-es sztori? Miért kellett véget érnie? Két hónapnyi folyamatos boldogságomat romboltad le, egyetlen egy mondattal. És bár végtelenül szomorú vagyok, tényleg nem haragszom! Nem kívánom, hogy rohadj meg ott ahol vagy (a barátnőmmel ellentétben), és azt sem akarom, hogy neked rossz legyen. És nem azért, mert szeretlek (jó, azért is egy kicsit). Hanem, mert nem vagyok sem gonosz, sem bosszú álló. Nem szeretnék szándékosan senkinek sem rosszat. És még mindig olyan, mintha egy rossz vicc lenne. Nem bírom felfogni. Miért lett ilyen rossz vége? Miért? Egyszerűen most nincs életkedvem! Nem akarok meghalni, de nincs kedvem semmihez. Hihetetlen az egész! Kívánom, hogy egyszer még legyen valami köztünk, hiába nem áll meg az élet. De mindenesetre tudd, hogy sajnálom. Nagyon...