Képzelet szüleménye

Bevezető

Jimin:

-Miért csak  fejemben létezel?-kérdeztem Jungkooktól szomorúan.

Kezeivel óvatosan átölelte derekam, majd fejét vállamra tette. Onnan pedig cukin nézet rám.

-Tévedsz Jimin, én nem a csak a fejedben létezek.-mosolyog rám.

Mondani akartam valamit, de szavak nem jöttek ki a számon. Mikor végre mondani szeretem volna valamit félbeszakított.

-Ne mondj semmit.-tette ujját számra.

Utána közelebb hajolt és szerelmes csókba hívot. Alig kaptam levegőt, de nem érdekelt. Sose akarom elengedni őt.

-Jimin... -szólalt meg.

Evvel megszakítva a csókot, aminek nem örültem.

-Lassan menned kell. -emlékeztetett.

Szorosan magamhoz öleltem. Képtelen vagyok itt hagyni.

-Nyugi találkozni fogunk élőben is, igérem.-tolt el magatól.

Így egyenenesen gyönyörű szemeibe nézte.

Szisztok a részeket megváltoztattom. Mivel utólag nem tetszet. És szeretnék jobbat kihozni belőle. Remélem sikerülni fog.