A Természet Bolygó hőse

Az űrből érkezett lángoló kristály

Éppen Augusztus eleje volt amikor történt minden. Leotamas a főhősünk éppen egyedül volt otthon és azt tervezette hogy vajon mit csináljon aznap. Egy dologra tudott gondolni. Kimegy az udvarra és miközben a nap sütteti egész létét, ő addig egy jót alszik. Mit mondhatnék az egyik kedvenc jobbija az alvás. Nem csodálkozom hogy ezt teszi. Éppen az álma közepén tart amikor hirtelen a kertbe csapódik valami. Nagyon furcsa volt az a becsapódás. Az a dolog ami becsapódott az csak egy kis krátert hagyott maga után. Semmi égési nyom a gyepben semmi. Ez eléggé természetellenes. Főleg azért mert az a kő vagy kristály mindenhol lángolt. Ennek ellenére semmit nem gyújtott fel. A nagy becsapódás hatására kedvtelenül de azért felkelt Leotamas. Megnézte hogy vajon mi volt ez az egész. És amikor látta hogy valami kristályféleség csapódott be a kertbe azt se tudta hogy mit csináljon. Arra a döntésre jutott hogy lehiggad és megközelíti azt a kristályt. Furcsállja hogy lángol az egész kő de nem gyullad fel semmi. Egyre közelebb halad a kristályhoz amíg egy nagyon váratlan dolog történt vele. A kristály felemelkedett és belefurta magát félig Leotamas mellkasába. Elkezdett pánikba esni. Össze vissza rohangált, kiabált de senki nem segített neki. Megpróbálta a kristályt a melkasából kiszedni, próbálkozott mindennel, de mind hiába. Egy idő után ráeszmél Leotamas hogy nem érez semmi fájdalmat. Nem égeti őt a kristály. Sőt! Sokkal erősebbnek érzi magát. Arra a döntésre jutott hogy ez a kristály lehet hogy nagyon szokatlan de még a hasznára lehet. Mondjuk nem is tud megszabadulni tőle úgyhogy nincs más választása. Volt egy olyan megérzése hogy muszáj lesz eltitkolnia mindenkitől azt hogy mi történt. Be temette azt a kis krátert amit a kristály okozott, fel vett egy olyan pólót amin nem olyan feltűnő az a lángoló kristály.