A ZENE EREJE

🎻

Sokan kérdik tőllem, hogy miért vagyok zenész? Miért választottam ezt az utat? Miért döntöttem így? Miért pont hegedűzök? Miért és miért és miért?
De minek a sok miért ?
...
Hát igen.. Én egy hegedüs vagyok , a Szilágyság környékén..
Nemrég tudomást vettem arról, hogy a Szilágyságban lesz megrendezve egy néptánctábor, ahova engem is meghívtak. Egy harmónikással, egy magybőgőssel, és egy másik hegedüssel fogunk kollaborálni, szerencsére mindegyiköjüket ismerem..
Este 9-től megrendezésre kerültek a táncházak, ahol a tábor összes tagja összegyűl és táncolnak órákon keresztül.. És igen.. Mi biztosítjuk nekik a zenét, a hangot, az ütemet...
Az első napon megrendezett táncházban, megpillantottam rengeteg gyermekeket 8 éves kortól egész 30-ig is... A zenét biztosítottuk 9 órától, viszont kevesen táncoltak.. Tövisháti , és Kraszna-Berettyómenti zenéket húztunk.. A célközönség nem volt valami lelkes valószínűleg azért mert az első táncház volt a tábor alatt... Miután kiürült a táncház befejeztük, még beszélgettünk a rendezőkkel, és azután elmentünk aludni, mert tudtuk , hogy holnap is ugyanúgy kell biztosítsuk a hangulatot..
Odamentem a hegedűmhöz, viszont ma boldogabb voltam , nem tudom miért , de az voltam.. Amikor nekiálltunk a húrok pengetéséhez , láttuk ahogy sorban állnak fel a gyerekek.. Nagyon sokan táncoltak, belém szorult még egy cseppnyi boldogság .. A szemem sarkából kiszúrtam egy szőke hajú , kék szemű kisfíut.. Észrevettem ahogy egy szőkehajú lányt néz, akin fekete fehér csíkos póló , és egy sötét kék farmer nadrág,aminek volt pántja... A lány épp a barátnőjével beszélgetett.. Észrevettem rajtuk, hogy nem egy csoportból valóak.. A szőke fiú felállt, és odament a lányhoz... Mivel közel voltam hozzájuk, meghallottam a beszélgetésüket:
- Szia ! Jösz táncolni? - kérdezte a fiú mosolyogva.
- Előbb megkell beszéljünk valamit, és utánna megy! - mondta a lány barátnője.
2 perc elteltével megpillantottam , ahogy a lány barátnője mosolyogva int a fiú felé , hogy menjen táncolni a szőke hajú leánykával..
Odament a fiú, viszont a lány a következőket mondta:
- Az a baj , hogy én ilyet nemtudok táncolni...
- Nembaj ! - mondta a fiú mosollyal az arcán..
Felálltak, és elkezdtek táncolni.. Épp Tövisháti és Kraszna-Berettyómenti dalokat húztunk , a fiú tudta a táncokat, sőt újabb lépéseket is megpillantottam benne..
A lány olyan szépen táncolt, meglepően ő is tudta a lépéseket.. Csak táncoltak és táncoltak...
Egyszer észrevettem, hogy a fiú és a lány mély beszélgetésekbe vannak, a fiú is mesélt magáról, a lány is..
Olyan gyönyörűen táncoltak, úgy néztek ki, mintha már vagy 5 éve eggyütt táncolnának..
Megpillantottam a fiú szemében a vágyat, a lányéban pedig a boldogságot ! Mindkettejükön látszott hogy élvezték !
Hogy miért szeretek zenélni, hegedülni?
Ezért.. Mert egy aprócska tánc létrehozhat egy barátsagot.. Mindkettejük szemében látszott az öröm , a vágy , a szenvedély...
Az igazat megvallva én voltam az a szőke hajú kisfiú, a zenész pedig a tábor zenésze..
Elöszőr énis féltem felkérni a lányt, nekem is nehéz volt de megtettem.. Ez a legfőbb dolog..  Ha valamit az ember megakar kapni, ahhoz valamit megkell tennie.. Én így kaptam meg a lány barátságát, így vidítottam fel a lányt 10 perc alatt.. Így csaltam mosolyt a saját arcomra is és így éreztem magamat önmagamnak..
Tehát ne legyetek szégyelőssek, nyugodtan beszélgessetek másokkal élőben , és élvezzétek az életetet...
Remélem, hogy ez a kis könyvecske létrehozhat mások életében is egy új barátságot..

-×-
És remélem , hogy tetszett ez a kis rövid novella , és valamennyire motivált titeket !
-×-