#1

34 3 1
                                    

⬆ Igen...ez vagyok èn.kb annyira mentünk vissza az idoben amikor en rajottem hogy mindigis koreában akartam elni/lenni.a szüleim nem voltak a leggazdagabbak de teljes szívükből szerettek es en is oket, mivel nem tudtam penz miatt utazni sehova ezert londonban eltem le eletem egeszen 17eves koromig.16eves koromban elmentem dolgozni,fagyizoba,szerettem a gyerekeket mosolyogva latni mikor kezükbe veszik a maguk által valasztott általában csokis fagyit :) a fagyizóban annyit dolgoztam amennyit tudtam mellette kisebb munkákat fogadtam el hogy annyi penzt szerezhessek hogy eltudják utazni eletem helyére(koreába).A 17. születésnapomon a vilagon az egyik nekem legfontosabb ajandek vart.a szüleim es az egesz családom meg rokonaim ossze fogtak hogy koreában vegyenek nekem egy lakást,annyira örültem hogy azt nem tudtam hogy kifejezni.Eletem legjobb napja volt.következö nap megint menetem munkába,mivel vartam eletem pillanatát nem tudtam mit csinalni ezert meg néztem h az elmult 1evben mennyit gyujtottem.nah ez meg nem volt a ahoz elegendo hogy koreába utazzak pedig mar annyira beleéltem magam,dolgoztam es ma egy fura eset tortent az utcan.egy no rohanva futva at az utcan,ki megyek es latom hogy egy ferfi utánn fut kinek egy gyerek van a kezeben ki nem mer semmit csinalni.az anya fut a gyereke életéért mig az ember eldobja a gyereket es el sprintel.a no zokogva felveszi a gyereket ki teljes félelemben nem tud meg mindig mit csinalni.oda futok es megkerdezem hogy segithetek e a no bólogatással válaszol es gyermeket nezi szomorúan a fiu meg mindig nem mozdul.megkérdezem hogy haza vihetem e oket,az anya felelemteli arcal igent válaszol ahogy a kocsimhoz vittem a not es gyermeket megszakadt a szivem es nem volt erom es bátorságom megkérdezni mitortent de nagyon akartam segiteni igy inkabb szótlanul vezettem a no hatul a gyereket nézte es egyszer csak zokogást hallok a gyerek megszolal az anya figyeli miközben nagy kek könnycseppek folynak az arcan.-Anya semmi gond nem tortent,csak megilyedtem.az anyanak az arca nem ugy nézett ki mint ha nyugodt lennede igy szólalt:tobbet senkihez rajtam kívül es a rokonaidon kívül hozza nem szólhatsz.a fiu szemeben ujjab felelem közelgett.aztan nem tudtam hogy hogy mondjam a történtek kozott hogy mar kb 10perce a házuk elott állok a kocsival de ki mondtam végül hogy megerkeztunk.ahogy az ajtóig kisertem a a 2tagu csaladot bátorságot szedtem es megadtam a szamom a nonek ezzel a mondattal:barmi tortenik hivjon.az anya megint csak bologat es kinyitja az ajtot es megköszöni a segitseget bemennek en meg egyedul nem tudtam másra gondolni csak arra hogy mi tortenhetett.ahogy megyek vissza a fagyizóba latom hogy korulbelul 20ember mergesen figyeli hogy nincs egy ember a fagyis pult mogott az emberek kozott megpillantottam a főnököm hogy azt suttogja nekem tobb fagyi nincs,en ebbol is rajottem hogy arra céloz ezzel hogy kirugott.lehet hogy a munka fontos volt nekem de most nem ezen jart a fejem.ossze szedtem cuccaim es haza mentem.faradt voltam igy elaludtam,felkelek ugy este 22korul es hallom hogy az utcáról egy dal szol.a dal olyan szep volt de egyben kemeny.futok le a lakasombol lépcsőházban es le megyek az utcába hol 3velem egy idos csaj halgatja a dalt megkérdeztem hogy mi a dal cime elsonek csak neztek ram mert nem erdekelt hogy pizsamában es kocoshajjal vagyok az utcan,na de végül kinyogtek hogy az a neve hogy No more dream a bts-tol ki egy uj banda.
..napok telèsei..
Napok utánn egyre többször hallgattam meg a zenet esküszöm szerelmes lettem a zenébe annyiszor lattam a videóját es a táncot is hogy egyszer teljesen véletlen elkezdtem tancolni es ilyet meg nem ereztem..tok jol ment,igy eldöntöttem hogy mivel napok ota nincs munkám sem amit nagyon megsajnaltam,ki talaltam hogy tancolni fogok az utcan,lehet majd mások hülyének neznek de olyan boldogság volt bennem mikor tancolhattam.idők teltével a bts-nek is jottek ki uj dalaik,igy en is egyre tobbet tudtam tancolni.ahogy elso nap kiléptem az utcára es elkezdtem tancolni,körém gyultek  többen is nagyon örültem es eszre se vettem ahogy az emberek dobáltak a penzt.este mikor haza ertem egy nagyon boldog erzes fogod t meg.meg néztem a ládát amibe a penzt gyűjtöttem szo szerint 50dollart kaptam összesen.ugy csodálkoztam es mellette nagyon boldog voltam.minden nap mikor.ki mentem ujjabb es ujjabb emberek jottek es egyre boldogabb voltam.egyik ejjel azt almondtam hogy koreába utazok.meg mimdig az volt èletem vágya.volt a szobámban egy gèp ami
Mindig kimutatja mennyi penzem van.es ahogy ra néztem kirázott hideg.ELEGENDO PENZEM VOLT AHOZ HOGY KOREABA UTAZZAK.kovetkezo nap mar pakoltam es teljesen bele eltem magam ujra. Ès ezt az egèszet a nönek ès a gyerekenek köszönhetem.de az igazat megvallva meg mindig erdekelt a dolog hogy mi tortent a kis családdal de egy nap alatt azt mondtam magamnak hogy túlteszem magam rajta es nem az en dolgom.kovetkezo nap reggel 8kor indultam KOREABA!!!!annyira örültem 8evesen eldöntöttem hogy az az alom helyem.
Megjott a repülő es felszaltam,eletmeben most repülőzte- m eloszor es elsonek leszek kint kulfoldon es elsonek az alom helyemen:

Megjott a repülő es felszaltam,eletmeben most repülőzte- m eloszor es elsonek leszek kint kulfoldon es elsonek az alom helyemen:

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.


                       ...Korea...

MEGÈRKEZTEM SEOUL-BA!elso dolog hogy az osszes cuccomat elviszem a lakásba es beköltözöm.masodik körbe nézek a városba.idáig ez az órarendem.a lakas ès város  is gyönyörü volt lattam egy szorolapost kik uj embert keresnek.gyerek jatszohaz-as szórólap osztogatot.holnap megyek es jelentkezem szeretnek munkat,nem vagyok egy lusta alkat bar az is jo nekem ha csak ülök ès nèzek ,az olyan megnyugtató:) de szeretek munkat is végezni,persze csak olyat amit szeretek.
             ..holnap..
Felvettek!!!örülök vègre,csak egy gond van...nyár kellős közepe van es egy maciba kell beöltöznöm.Ami egyrészt kicsit gáz másrészt meleg,de jo hogy ujra láthatok
gyerekeket,imádom őket olyan kis édesek.a munka mellet hobbim is lett.Táncolok:) ès pop dalokra.
            ...hetek mulva...
Úristen nem hiszitek el,ugye már dolgozom ès egyik nap csak azt érzem a maci öltözékemen át hogy egy erős váll belem jon,•ahogy leesek lecsúszik a maci maszk a fejemről•szerintem isten állt velem szemben
-úristen bocsanat nem figyeltem.(mondta)
-ömm....semmi gond.sőt jo hogy össze futottunk mert gyönyörű vagy.(mondtam véletlen:((( )
-oh..köszönöm....mi a neved?
-miri(válaszoltam neki kétségbe esett arcal)
-az szép nèv!enyém jungkook :) (mondta mosollal az arcán)
-úristen várj...te jungkook vagy a bts-ből?(nem ismertem mert annyira oket nem néztem mikor néztem a vidoikat mert tancolni akartam es hat en hulye észre se vettem hogy ő az)
-igen,de ne törödj vele kérlek mert èn is olyan ember vagyok mint te nem szeretnem hogy mindenki igy felfigyeljen ram barki lehet olya mint èn.(mondta nyugadtan ès fekete hajàt megfésülte nagy kezeivel)
-persze,oké.
-köszönöm,helyes vagy(mondta kicsit félős arcal)
-tènyleg?èn nem hiszem hogy az vok.(igazából annyira nem szeretem magam de ez meghatott.)
-de nagyon is:)megadod a számod?
-miér?(mondtam félve)
-csak..nyugi nem rabollak el me-
g semmi csak gondolom jobban megismerhetnénk egymást.
-persze oke en is igy gondoltam...(igazából nem igy gondoltam féltem de nem tole hanem nem tudom mitol erdekes erzes volt hogy egy ilyen edes fiu el keri a számom.)
   Elmondtam neki aztan mondta hogy mennie kell egy barátjával találkozni.
Elköszöntünk es el is ment en haza mentem ès vártam mig.....

Elköszöntünk es el is ment en haza mentem ès vártam mig

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Az elso fejezetnek itt vége.tudom ez meg annyira nem kookierol es míri ról szólt hanem hogy miri hogy jutott el koreaba.kovi fejezet igerem jobb lesz remélhetőleg ha valami baj van kerlek írjátok meg com ment ben es próbálok tenni erte.

Èletem èrtelme💜❤Where stories live. Discover now