Két egyszerű kamaszlány története. Lily és May. Mindketten odavannak a cuki srácokért, a hülyéskedésért és egymásért, elvégre egyszerű kamaszok, hiszen az ember tizenhat évesen mi mást csinálna, ha nem pasizna és bulizna reggeltől estig?
Két lány...
Már legalább egy órája itt ülök. A táj másodpercenként pereg le a szemem előtt. Az unalom kezdi átvenni felettem a hatalmat.
Nem hiszem el hogy még két órát itt kell rostokolnom ebben a kocsiban. Miért olyan hosszú az út? -ezek a gondolatok cikáztak a fejemben.
Elővettem a telefonom, megnézni hogy fent van-e valaki Messengeren, hogy tudjak valakivel dumálni. Megyitottam az alkalmazást, és hamar meg is találtam az "áldozatot". Harry volt az. Amint megláttam hogy elérhető már rá is írtam.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Betettem a fülesem, és megnyitottam a számot. Furcsa mód nem a dal indult el, hanem egy fiú hangja, aki beszélt hozzám. Niall volt az. És ezt mondta: -Na szóval... Szia Lily. Tudom hogy egészen másra számítottál, deezt most el kell viselned egy percre a dal előtt. El akartam neked mondani valamit... Vagyis nem biztos hogy ezt akarom, de már nincs választásom. -Nyögd már ki haver, mert különben mind itt halunk meg! -hallottam Lou kiáltását a háttérből. Ezen kicsit elnevettem magam, de aztán Niall folytatta.
-Köszi Louis! -kiabált vissza idegesen. -Na szóval Lily... Már hónapok óta tetszel. -ennél a résznél lesokkoltam. Ő is tetszett nekem. Már régebb óta mint hónapok. Mióta megismertem. De nem mertem elmondani neki.
-De nem tudtam hogyan mondjam el... -folytatta. -Ezért írtam ezt a dalt, amit most a kisebb-nagyobb időhúzásom után meghallgathatsz. Remélem tetszeni fog.
Miután elmondta amit akart el is indult a szám. Gyönyörű volt. El sem hittem hogy valaki, sőt pont ő ezt megtette értem. A dal hallatára könnyek folytak le az arcomon. Ezt persze a kocsiban ülő családtagjaim is észrevettek.
-Te jézusom ez sír. -mutatott rám a nővérem.
-Mi történt kicsim? -kérdezgetett anyukám. -Talán valami baj van? Rosszul vagy?
-Nem, nem! Nincs gond. -próbáltam nyugtatgatni. -De megállhatnánk valahol?
-Persze. -mondta apu. -Úgy is tankolni akartam.
A legközelebbi benzinkútnál meg is álltunk. Amíg apa tankolt, a nővérem és anyukám meg kávéztak én elvonultam egy kicsit messzebbre. Elővettem a telefonom, és felhívtam Niallt.
-Szia. -köszöntem neki.
-Szia Lily. -meghallotta a hangomon, hogy sírtam. -Történt valami? Miért sírsz? Jól vagy? -faggatózott aggódó hangon.
-Nyugi teljesen jól vagyok. -feleltem.
-Akkor miért sírsz? -kérdezte.
-Meghallgattam a dalt. -válaszoltam.
-Te úr Isten! Ennyire rossz volt? Vagy azzal volt a baj amit mondtam? Sajnálom, de valahogy már meg kellett tudnod. -akadt ki azonnal.
-Nem erről van szó! Ezek örömkönnyek! Imádtam! -mondtam.
-Huhh. Most megnyugodtam. -sóhajtott fel.
-Ja és van még valami. -kezdtem bele. -Te is tetszel.
-Mivan? -hitetlenkedett.
-Jól hallottad. -feleltem.
-Azta! Megbocsájtasz egy percre?
-Persze. -nevettem.
-Fiúk!!! -ordibált.
-Mivan már? -hallatszott Harry hangja.
-Lily is szeret engem! Meghallgatta a számot! -kiabált.
Még a srácok gratulációit hallottam a háttérben, majd Niall visszajött a telefonhoz. A legviccesebb az, hogy ő azt hitte én nem hallottam semmit.
-Itt vagyok! -szólt bele a telefonba.
-Ugye tudod hogy hallottam mindent? -nevettem.
-Jézusom! Komolyan? Hogy én mekkora idióta vagyok. -akadt ki megint.
-Dehogy is! -válaszoltam. -Inkább cuki.
-Szeretlek Lily. -mondta.
-Én is téged Niall. -feleltem. -Ha majd hazaértem mindent megbeszélünk, oké?
-Rendben. Csak nehogy a táborban ellopjon tőlem egy másik fiú.
