Szerencsés ➸ JeongChan (Fordítás) [BEFEJEZETT]

● 3.6

Jeongin szemeibe néztem

és nyugtatóan megszorítottam

a kezét. 

Még, ha ez fájdalmas is volt.

Bármit megtennék érte.

Láttam a mosolyát.

Gyönyörű volt.

Gyönyörű mosoly.

Aztán minden újra

fekete lett.

Jeongin mosolya volt

az utolsó dolog,

amit láttam.

Még mindig mosolyogtam,

habár már nem láttam őt.

Ismét nem tudtam 

mozogni sem.

"Chan?!" 

Miért esett pánikba? 

Jól vagyok, Jeongin.

Jól vagyok!

"Chan!

Chan, hallasz engem?

Fel kell ébredned.

Kérlek, ne hagyj el!"

Nem tudtam felébredni.

Nem tudtam.

Süllyedtem.

Lassan elvesztettem önmagam.

A gondolataim

egyre csendesedtek.

De Jeongin mosolya

soha nem törlődött

a fejemből.

A szoba egy pillanat

alatt elcsendesett.

Nem lélegeztem.

Az egyetlen dolog,

amit hallottam,

Jeongin zokogása volt.

"Szeretlek, Chan. 

Jobban, mint bármit.

Annyira szeretlek."

Én is szeretlek, Jeongin.

"Ő is szeretett téged, Jeongin.

Igazán szeretett."

Szólalt meg Felix.

Múlt időben beszélt rólam.

Aztán hirtelen

egy hosszú, sípoló

hangot hallottam.

És a gondolataim

elcsendesedtek.

"Chan!!"