Szerelemben az ikremmel

1. A story és a kezdet

A nevem Luka De Von
15éves vagyok
És van egy ikertestvérem akivel járok de nem iskolába ahogy azt egy "normális" ikrpár csinálná.... szerelmes vagyok belé és ő is belém!
Tudom ez most úgy hangzik mint egy csomó story itt a Wattpadon de hidj nekem ez más!
Hogy miért?
Mikor anyám és apám eggyütt éltek ők voltak az uralkodók de folyton veszekedtek ezért anyám lemondott a trónról és engem vitt magával Diego (Diégó) helyett
Sosem éltem gazdagként, sosem éltem szegényként... mindig megvolt ami kellett és ha kértem valamit anya nem mindig de megvette nekem
A suliban mindenki kedvel de nem azért mert én vagyok a gazdag Bunkó az iskolában, hanem azért mert mindenkinek segítek ha megkér
De ha nekem kell valami akkor alig van valaki aki segít rajtam... de megszoktam
Pozitív vagyok mert én úgy gondolom, hogy ha segítek a többieknek és mindig mosolygok akkor egyszer mindenki mellém áll és nem lesz semmi ami elronthatná ezt
De ez még csak ábránd...
Minden nap mosolygok és segítek a többieknek akár milyen osztályban vannak
Ennek csak annyi hátránya van, hogy amég ők egyre jobbak addig én egyre rosszabb vagyok... nincs házim, nem tudom a válaszokat, nem tudom a tananyagot, nem figyelek, volt olyan is, hogy elaludtam órán...
De ez nem állít meg!
Anyám sokat dolgozik ezért ritkán van otthon

Felkeltem, elintéztem a napi rutint és elmentem suliba mint minden nap
Mostanában nem nagyon alszom a dogák miatt ezért fáradt vagyok folyton
Ahogy beértem a suliba Sofia egyből odarohant megölelt és elkérte a házimat amit oda is adtam
Minden órán ébren voltam és jegyzeteltem
Délután az osztályommal bent kellett maradnom a suliban és az osztályfőnökre kellett várnunk
Majd két órát vártunk mire megjelent és magával hozott egy fiút

-Gyerekek! Ő itt Diego West! Az új osztálytársatok

Mindenki csodálkozott és nem szólt semmit
Odamentem hozzá és a kezemet nyújtottam

-A nevem Luka De Von! Üdv az osztály- elütötte a kezem és elsétált
-Nem kell nekem egy stréber üdvözlése! Az osztály úgy is meg fog szokni! Akkor meg mi értelme?- mondta miközben sétált
-Te jó ég! Luka! Minden rendben? Ne hallgass arra az idiótára! Nem vagy stréber!- kezdett el ölelgetni Kira
-Ne hívd idiótának... biztos csak rossz napja van- mosolyogtam
-Biztos minden rendben? A kezed nem fáj?- kérdezte Viktor
-Nem nincs gondom. Nyugi- mosolyogtam

Tényleg fájt mikor elütötte a kezem... de nem akarom, hogy aggódjanak értem...

Hazamentem és elkezdtem tanulni és házikat írni
Ma csak 9házit kell megírnom ami jó mert pénteken 17házit írtam meg és mellé volt 8beadandó 5projekt és 2fogalmazás... kezdem kihasználva érezni magam

Megírtam a házikat és a sajátomat is megcsináltam
Az éjszaka közepe volt és anyám haza ért
Mostmár nem mehetek le enni
Átöltöztem és lefeküdtem aludni

Reggel ugyan úgy keltem mint szoktam, elvégeztem a napi rutint és elmentem a suliba
Mindenkinek odaadtam a házit és elmentem órára
Általában az első padban ülök mert nem jó a szemem de az új srác a helyemen ült ezért leghátra ültem

Becsengettek és a tanár rákérdezett miért ülök hátul ha nem jó a szemem
Csak annyit feleltem "nemsokára kapok szemüveget..."

Anyám nem is tudja, hogy rossz a szemem... nem mondtam el neki mert ez csak egyel több gond lenne neki

Egész órán a padtársamról néztem jegyzeteket
A tanár óta után megkért hogy maradjak bent tehát bent maradtam

-A fiú miatt ültél hátra?
-Igen...
-Túl kedves vagy mindenkihez és ez a te károdra megy! Nem tudsz tanulni és romlik a jegyed még akinek segítesz annak egyre csak javul!
-Szeretek másoknak segíteni mert tudom hogy egyszer viszonozni fogják!- mosolyogtam a tanárra
-Túl naív vagy! Ez nem fog megtörténni akár mennyire is segítesz másoknak csak többet fognak kérni! Ki használják a kedvességed és te nem teszel ellene semmit! Lefogadom édesanyád nem is tudja, hogy szemüveg kellene neked!

Ekkor elhallgattam

-Tehát nem tudja...
-Nem akarom, hogy még eggyel több gondja legyen...
-Pedig szólnod kéne neki!
-Majd szólok...
-Elmehetsz

Meghajoltam majd elmentem a következő órára
Diego megkért hogy menjek ki vele a folyosóra amit furcsáltam a tegnapi után
Bólintottam és kimentem vele a folyosóra de megbántam.