Rémségek háza (PUF)

Rémségek háza

Mindenki fél valamitől. Aki azt állítja, hogy nem, az hazudik. Ezt Nemecsek egy cikkben olvasta.

– Hát én kurvára nem félek semmitől! Az összes horrort láttam már, és még a szemem se rebbent! – Ez volt Pásztor Ádám reakciója.

– Jaj, ne legyél már úgy eltelve magadtól, Ádika! Akik így hencegnek, általában azok bújnak az ágy alá, mikor villámlik. – Ez pedig Csónakos reakciója volt.

Ezek után még hosszú percekig vitatkoztak, azon hogy melyikük a keményebb legény, a vége pedig az lett, hogy jegyet foglaltak a Rémségek házába.

Pest egyik lepukkant négyemeletes polgári házából csinálták meg az ország legnagyobb szabadulós játékát, amit októberben és novemberben átalakítottak Halloween-i stílusra. Rémségek Háza néven hirdették az eseményt, ami a klasszikus és modern horrorfilmekből merített ötletek alapján volt berendezve. Voltak szabadulós feladatok is, de leginkább a rémisztgetés volt a cél.

Nemecsek egyből kijelentette, hogy ő nem megy, mert már a hely honlapjától kirázza a hideg, és szerinte nem szégyen beismerni, ha valaki fél valamitől. De amikor Wendauer kijelentette, hogy ő megy, még akkor is, ha fél, és Nemecsek pisis kis dedós, mert nem meri ezt bevállalni, akkor Ernő is ledobta a jegy árát az asztalra.

Hát így kerültek a Pál utcaiak és a Vörösingesek a Rémségek Házába, ami garantált gatyába csinálást ígért a látogatóknak.

Az elejét még Nemecsek is élvezte, mert az első két szoba a Klasszikus horrornak volt szentelve. Frankenstein és Lugosi Béla Drakula filmjére volt berendezve. Minden szürke volt, akár csak régen a fekete-fehér filmekben. Szinte szemfájdítóan kirikítottak a színes ruhájukkal. De aztán kezdett egyre sötétebb, félelmetesebb és rémisztőbb lenni az egész.

– Öhm... Feri? A kezemet fogod – szólalt meg bizonytalanul Boka, mikor egy majdnem teljesen sötét folyosószakaszon sétáltak végig.

– Ja. Én ilyen romantikus fickó vagyok, tudod? Mondtam, hogy tetszel... Kézen fogva andalgunk a félhomályban, aztán... – Feri felsikoltott. – A jó büdös kurva picsába!!! Pókok!!! Meg fogunk halni! – nyöszörögte bele Boka nyakába.

Jani csak a derekára fonta a karját, és megnyugtatóan a hátát simogatta.

– Ugyan-ugyan, Feri. Te is tudod, hogy nem igaziak. Műanyag az összes, műszőrrel borítva, nem fognak bántani.

Amit Jani nem látott a sötétben, hogy Csónakos szerzett valahonnan egy hosszú botot, és azon mesterkedett, hogy Feri tarkóját megcsiklandozza. Onnan tudta, hogy sikerrel járt, hogy Feri sikítva kezdte ledobálni magáról a ruhákat.

– Rajtam vannak! Bemászott a pólóm alá! Uramisten, itt a vég!

Feri talán egészen alsógatyáig vetkőzött volna, ami egyébként nem lett volna Boka ellenére, ha Csónakos nem röhög fel a hátuk mögött.

– Te utolsó mocskos kis... – Feri villámgyorsan vette vissza a ruháit, és mit sem törődve az óriás pókokkal Csónakos után szaladt – Fussál is, baszd meg, mert ha utolérlek, letépem a pöcsödet, te görény!

– Áts! Hagyd békén a pasim faszát, jó? – kiabált utána Csele egy koporsóból. Nemecsek éppen őt fotózta, ahogy Drakulát játszik. Persze erre mindenki hangosan nevetett. Végül Feri nem tudta elkapni Csónakost, mert bemenekült egy hatalmas pók mögé, így Feri visszasétált a többiekhez. Amint visszaért, Boka átkarolta.

– Félsz? – kérdezte tőle Feri.

– Igen – válaszolta Boka teljes őszinteséggel –, úgyhogy jó lenne, ha itt maradnál mellettem, hátha esetleg elájulok, és szájon át kell lélegeztetni.