A suliból tartottunk haza Ádámmal,
Danival és Kittivel.Egyszer egy kiskutya szaladt oda hozzánk.Leguggoltam hozzá.
-Ki vagy te,cukorfalat?-simogatam.
-Gyere menjünk!-szólt oda nekem
Ádám.-Nekem ő kell,vigyük haza-néztem rá cukin.
-Oké.
-De hozzánk nem vihetjük,a szüleim nem engednék meg.-mondtam szomorúan.
-Vigyük hozzánk.-mondta Ádám.
-Köszönöm!-ugrottam a nyakába.
-Van egy ötletem,aludj ma nálunk.-bólintottam.
-Kitti,biztosítasz nekem alibit anyuéknál?
-Persze.De te is holnap nekem mert Daninál szeretnék aludni.
-Oké.
Gyorsan haza mentünk pár cuccomért,
és utána átmentünk Ádiékhoz.-Szia anya!
-Csókolom.
-Sziasztok!-Jött ki a konyhából Ádám anyukája.
-Itt van ez a kis ször gombóc is-guggolt le a kiskutyához.
-Köszönöm,hogy ide hozhatuk.
-Szívesen kisszívem.
-Anya azt szeretném kérdezni,hogy itt aludhat nálunk Lara?
-Igen,de csak akkor ha ez nem megy a tanulás rovására.
-Köszönjük.-kezdett el Ádàm húzni a lépcső felé.
Felértünk Ádám szobájában.
-Mi legyen a neve?-ültem fel az ágyra a kutyussal.
-Ádám-vágta rá Ádám.
-Persze,biztos rólad fogom el nevezni, főleg,hogy kislány.
-Akkor legyen Éva.
-Ajj Ádám,legyen Dodo.
-Oké.-ülte mellénk.
Este miútán Ádám öccsei kijátszoták magukat a kutyusal,a mi kis Dodónk a földön játszott a Bercitől kapott plüssel és Ádám pokrocával.
-Hé az az én pokrocom!-szólt rá Ádám.
-Volt.-nevettem.
Este megvacsiztunk és bedöltünk az ágyba aludni.A kutyus is hozzánk bújt!
YOU ARE READING
Egy gimibe Szalai Ádámal
FanfictionEz a történet akkor kezdődik mikor még Szalai Ádám nem volt híres, mint ha ez most történe. Laura most kezdi úgyn azt a gimit mit Ádám. Elöszőr nem szimpatikusak egymásnak.