|Levi x Eren| •Snk•

999 14 2
                                    


@Natsuki1233 kérésére~

~Eren Pov~

Már két napja rohadok ebben az elhagyatott cellában és még mindig semmi. Kintről egy két ordítás hallatszódik be, valószínűleg titánok támadtak a városra, vagy csak szimplán veszekdnek a többiek.
Egy apró pattogós gumilabdával foglalom el magam, amit a falhoz dobálok, mikor ajtónyitódás töri meg a zárka csendjét. Levi hadnagy lépett be rajta, többé kevésbé morcos arckifejezéssel. Száz százalék, hogy megint belémköt.
A rácsok elé lépett, majd az ujjával intett, hogy menjek oda. Pár szólongatás után sem mozdultam, ezzel mégjobban felbőszítve a férfit.
-Emeld már fel a segged és gyere ide! - emelte meg a hangját.
Feltápászkodtam és odasétáltam a rácsok elé.
-Igen? Mit akarsz? -kérdeztem.
Közelebb hajolt, majd a pólóm korcánál a rácsoknak húzott. Kezeimmel enyhítettem a csapódás erején és belenéztem az előttem álló férfi acélkék szemeibe.
-Ennyi?-kérdeztem, s megvontam a szemöldököm.
Hátrébb léptem a rácsoktól, amit ő kihasznált, majd bejött a cellába, és kulcsra zárta azt. A kulcsot pedig  egyenesen az alsójába ejtette.

-Ha megszerzed, akkor szabad vagy. -jelentette ki.
Lesápadva tekintettem magam elé és próbáltam felfogni ezt az egészet.
Csak bele kell nyúljak a gatyájába, nem de? Talán... Ha mindent jól csinálok, még a nem kívánatos helyek megtapintását is megúszhatom.

Elé léptem hát és megkezdtem a kulcs mentőakcióját. Az övét merő gyorsasággal kicsatoltam, s kezemet betuszkoltam a nadrágjába, amit ő csak egy jóleső mosollyal díjazott.
-Hát ez vagy te, Yeager? A felettesed alsójában turkálsz?
Térdre, Eren. -markolt a hajamba, majd a földre nyomott.
Sem a fejbőröm, sem a térdeim nem örültek neki. Hogy miféle játékot űz, azt magam sem tudom... De nem tetszik.
Feltápázkodtam volna, ha kezével nem nyomott volna folyamatosan.
-Na? Ki akarsz ma még menni? Kezd fogyni a türelmem.-szólt a férfi. -Gyerünk Yeager, kell az a kulcs, igaz?-hajolt lejjebb, s mély hangjával a fülembe suttogott.

Tch, persze hogy kell...

Sziszegve gomboltam ki nadrágját és húztam le azt az alsónadrágjával együtt. Ha már én kellemetlenül érzem magam, akkor a kapitány is érezze magát úgy. Oldalra vetettem a tekintetem és úgy próbáltam megkeresni az apró fémet a lehúzott ruháiban. Sehol semmi. Csak a fejem mellett Levi férfiassága.
-Yeager, használd a szemeidet, ha már olyan szépek...

Eh? Nyeltem egyet és felpillantottam rá. Az arcán nem látszódtak érzelmek, csak figyelt.
-Ugyan Eren, ne légy annyira félénk. Tudom, hogy te is akarod... -simított végig az arcomon, s megállt az államnál. Enyhén hátrabillentette a fejemet, lehajolt, majd megcsókolt. Nem hezitáltam és visszacsókoltam. Ajkai forrók és puhák voltak. És...
Való igaz, hogy elég vonzó külsővel rendelkezett, aminek még az én véremet is sikerült felpezsdítenie.

Csókunkat megszakította, majd leült a cellában lévő ágyra. Rám vetette tekintetét és enyhe mosoly kíséretében intett magához. Elé telepedtem, s a földet páztáztam.
-Talán azok a gyönyörű szemek nem is olyan jók? -markolt megint a hajamba és közelebb rántott magához.
A lábai között térdepeltem és tisztán szemügyre tudtam venni, hogy mi is helyezkedik el közöttük. Nem rendelkezett egy átlagos mérettel. Ez sokkal... Nagyobb volt.

-Ha a szemeid lehet nem is olyan jók, még ott van a szád is... Használd.-
Utasítására nyeltem egyet és zavaromban elöntött a pír. Nem is értettem miért, hisz nem kedveltem a kapitányt. Lehet csak a szituáció hozta ki belőlem.
Eleget téve magamnak kezem közé vettem tagját, majd kicsit erősebben megszívtam a makkját. Egy melyről jövő nyögés kíséretében markolt hátul a hajamba, s nyomta le a fejem. Meglepődtem, így kezeimet a combjaira csaptam, szemeimet pedig összeszorítottam.
Nem várt sokáig, sőt szinte egyből elkezdte mozgatni a fejemet.
A nyálam szabad utat nyert a szám szélén, s egyenesen a kapitány farkán kötött ki. A levegő sem volt elérhető számomra, ezért is lélegzetem szaggatottan.

Hajamnál fogva rántotta fel a fejemet, majd csókolt meg. Ezúttal sokkal mélyebb és szenvedélyesebb volt. Nem finomkodott, ajkamat betámadta a fogaival, majd nyelvével utat tört a számba. Csókunk közben tagjára fogtam és elkezdtem kényeztetni azt. A nyáltól és előnedvétől gyöngyöző makkját hüvelykujjam segítségével nyomtam le, kiváltva belőle ismét egy nyögést. Ahogy belenyögött a csókba, bennem egy furcsa érzést váltott ki, amitől el kellett mosolyodnom. Szorítottam hát a markomon, s fel-le kezdtem azt mozgatni férfiasságán.
Mély levegőket vett és testmozdulataiból is ki lehetett következtetni, hogy nem jár már messze a gyönyörtől.
A csókcsata végén visszatértem a számmal való kényeztetéshez. Bevettem farkát a számba és ezúttal sokkal gyorsabb mozgattam a fejem. Csípőjét olykor-olykor megemelte, majd végigdőlt az ágyon.

Az élvezet olyan pózokba húzta, amelyeket el sem tudtam képzelni. Festői látványt nyújtott, ami engem is felizgatott. Már a kulcs sem érdekelt, csak az, hogy kielégítsem a kapitányt.
Egyik kezemmel heréire markoltam, s elkezdtem morzsolgatni azokat. Nem volt ellenére, így még pluszba rásegítettem a torkommal is. Leengedtem a tagját ameddig csak tudtam.
Teste összerándult, s felnyögött ahogy forró nedvét a torkomba engedte. Én köhögve szorítottam  péniszére és felemeltem a fejem, majd ránézem a férfire, akinek már érzelemmentes arckifejezése vissza is tért.
-Nyeld le.-tapasztotta kezeit a torkomra, s megszorította azt.
Lehunytam a szemeim és engedelmesen lenyeltem a nedvét.

Felállt, rendbeszedte magát, majd elégedetten kinyitotta a cellát. Felkeltem a földről, de addigra a férfi elhagyta a cellát, s visszazárta azt.
-Heicho! - tapadtam a rácsokra.
-Mivan Yeager? Nem azt mondtam, ha megszerzed a kulcsot, akkor mehetsz ki? -lengette meg az előbb említett tárgyat és elvigyorodott.
-Holnap megpróbálhatod mégegyszer...-szólt, majd felszívódott.
Levágódtam az ágyra és kiáltottam egyet...

Ara ara! Annyira imádom ezt a shippet, te jó ég! Élvezet volt megírni *-* És remélem te is élvezed, bogaram. 🗿

~Anime Oneshots~ • Yaoi•Where stories live. Discover now