*5.rész*

98 7 1
                                    

-Jobb ha megyek.  - állt föl a kanapéról Tae, de amikor elindult az ajtó felé, megfogtam a csuklóját és vissza húztam magam mellé.

-Gyere Kook hagyjuk őket.  - indult el Jimin a szobája felé, de Jungkook nem mozdult.

-Hé Lisa! Milyen volt a napod?  - leült mellém Kookie és hátulról átkarolt.

-Bocsi de ha nem látnád dolgunk van.  - förmedt rá Tae.

-Nem hozzád beszéltem.  - válaszolt vissza durván Kook.  - Nos hol tartottunk?  - nézett a szemeimbe.

-Haggyad már békén, dolgunk van.  - mondta Tae, miközben felállt a kanapéról.

-Nyugodjál már le.  - mondta és Kook is felpattant.

Elkezdték egymást lökdösni majd amikor én is felálltam, hogy szét válasszam őket, egy ököl ütődött az arcomhoz. A kezeimet hirtelen az arcomhoz kaptam.

-Fejezzétek be!  - üvöltöttem. Majd Jimin és Taehyung oda jött hozzám.

-Ez meg mi volt?  - kérdezte Chim Jungkook felé fordulva.

Miután Kook felfogta, hogy mi történt, ő is oda jött hozzám.

-Bocsáss meg. Nem akartam. Jól vagy?  - kérdezte aggódó fejjel, miközben magához ölelt.

-Be fejeztétek?  - kérdeztem , miközben kibújtam Jungkook karjaiból.

Mint a ketten bólogattak és bevonultam a szobámba. Leültem az ágyamra az ajtónak háttal.

Olyan jó volt ez a nap. Ki gondolta volna, hogy ez fog történni. Remélem, hogy nem folytatták a veszekedést miután eljöttem onnan.

Egy kopogás szakította félbe a gondolataimat. Hallottam ahogy kinyitódott az ajtó, de én síri csendben ültem tovább. Majd arra lettem figyelmes, hogy valaki leült mellém az ágyra és átkarolt, a fejét pedig a hátamnak támasztotta.

-Tényleg nagyon sajnálom.  - mondta Kook.

-Tae?  - kérdeztem, úgy ha nem mondott volna semmit.

-Elment. Azt üzente, hogy majd hétfőn találkoztok.

-Jimin?  - kérdezősköttem tovább.

-Tévézik kint a nappaliban.

Jungkook felé fordúltam.

-Nem haragszok. De megolható, hogy máskor gyengébben üss?  - nevettem fel

-Nem fog többször ilyen elő fordulni.  - hajtotta le a fejét.

-Szerintem felejtsük el az egészet.

-Ok.  - válaszolt röviden, majd hátra dölt.

Elkezdtem mesélni, hogy mi történt velem a mai napon. Némán végig hallgatta, majd én is hátra döltem. Egy ideig bámultuk a plafont, majd a szemeim elkezdtek lecsukodni. Hátat fordítottam Kookienak és csukott szemmel gondolkodtam. Eltelt pár perc majd arra lettem figyelmes, hogy Kook hátulról át ölel. Jó érzés volt, ahogy hozzám bújt. Nagyon reméltem, hogy nem jön be Chim. Nagyon kiakadna, ha így látna meg minket. Még egy ideig gondolkoztam a mai napon, de aztán már olyan fáradt voltam, hogy már a gondolataimhoz sem volt energiám.

Titkos szerelemМесто, где живут истории. Откройте их для себя