Szívünkben örökké él

123 17 22
                                    

1946-1991
Freddie Mercury

Ha megpróbálom szavakba foglalni, hogy mennyi minden jut eszembe Freddieről, akár órákig is képes vagyok áradozni. Nehéz lenne mindent leírni, nem is fog menni, de a lényeg, hogy ma, november 24-én megemlékezzek róla, és írjak arról, hogy milyen sokat jelent ő a számomra.

Az ismeretségemet Freddie iránt -mint sokan mások is- a Bohém Rapszódiának köszönhetem. A filmnek már a legelső pillanata megfogott, beleszerettem az együttesbe, ebbe a csodálatos emberbe, Freddiebe. Szerelem első látásra, igazán.
Emlékszem egy gondolattöredékemre a moziban ülve, kisírt szemekkel a vászonra tekintve: "Miért éppen vele történt meg ez? Miért nem lehet ő ma is itt velünk?"
A Live Aid jelenet legvégén, a lassított búcsúnál eldöntöttem, hogy nem érhetnek számomra itt véget a pillanatok az együttessel. Igaz, még legalább egy óráig megszólalni sem tudtam sírás nélkül, nem tudtam másra gondolni sem, elhatároztam, hogy beleásom magam a témába, és további ismereteket szerzek Freddieékről.
Aztán egyre jobban megismertem őket, egyre több dalukat fedeztem fel, és egyre lelkesebb rajongó lettem. Ekkor kezdődött minden csak el, immár több, mint egy éve.

A legborzasztóbb, hogy valaki képes fogai, a szexuális irányultsága, vagy különböző indokok miatt ítélkezni ez alatt az angyal felett. Odavagyok a fogaiért, gyönyörűek, és ő velük együtt volt tökéletes. A szexualitása pedig az ő privátszférája, és én féltékeny vagyok azokra, akik valaha tetszettek neki.

Rengeteg életreszóló, elvarázsolt pillanatot kaptam tőle. Annyi csodálatos dalt, amelyeknek dallamát lehetetlen elfeledni. Vicces pillanatokat, fontos gondolatokat, és érzelmi támogatást is.
Volt egy időszakom, mikor a szüleimen kívül szinte csak Freddie volt az, aki fel tudott vidítani, és miatta tudtam eme gödörből kikászálódni is. Örökké hálás leszek neki.

Freddie tényleg egy istenadta tehetség volt. A kis Farroukh Bulsara, akiben annyi kétely volt, egy valódi legendává vált. Igaz, hogy Roger, Brian és John támogatása nélkül nem lett volna Freddie ekkora kaliberű énekes. Ők adtak neki lehetőséget, és véleményem szerint a tökéletes csapat voltak együtt.

Eláll a szavam, amikor a színpadon látom. Mintha az lett volna az ő második otthona. Képes volt mindenkire hatni az arénában, akárhány jelenlévő volt. Mindenkihez úgy szólt, mintha kifejezetten egy emberre figyelne. A különleges előadói képesség, amely soha nem lesz meg senkinek, olyan csodás jelenléte és kisugárzása volt. Gondoljatok bele, milyen dalokat írt. A mai napon is bárhol megállják a helyüket. Felesleges sorolnom, hiszen ti is ismeritek. Jelentéssel bíró dalszövegek, hangszerelésben gazdag zenék.

Az ő életében is voltak mélypontok, hogyan is ne lettek volna. Nem is lett volna ember szegénykém, ha csak szárnyalt volna mindig. Sosem bocsájtom meg a hülye újságíróknak, amit tettek vele. El akarták nyomni azt a művészlelket, ami Freddieben lakozott.

Egy jószívű és szerény, kedves lelket ismertem meg személyében, ő aztán tényleg nem volt elszállva magától. Mindig alázatos volt. Nem mindennapi a kontraszt a személyisége és a színpadi jelenléte között.

Nagyon örülök annak, hogy a bandatagokon kívül Mary Austen ott volt neki, és ha végül nem is mint élettárs, valamilyen szinten lehetett Freddie felesége. Hiszen az a nő sosem fordított neki hátat, még a szakításuk után is a lelki támasza volt. És ha már megemlítem Maryt, Jimet is meg kell, hogy említsem. Ő volt a másik ember, akiben szerintem Freddie bízott, és szerett is. Nagyon nagyon örülök, hogy élete végéhez közeledve nem maradt Freddie egyedül.
Tudom, hogy sokszor magányosnak érezte magát. Az a legszörnyűbb érzés ami létezik. Milliók által volt szeretve, de alig volt, aki igazán megértette őt.

Különben imádom Freddie humorát. Ez az ember még a legkomolyabb pillanatokban is képes volt viccelni. Olyan aranyos volt olyankor... Senkinek sem kell bemutatnom az ikonikus idézeteit.

Amikor 1986-ban a Queen budapesti koncertjét nézem....hát, az egy olyan felemelő érzés, ami alig adatik meg az életben. Ahogyan a világ legnagyobb énekese a tenyeréről olvassa a Tavaszi szél vizet áraszt, egy népdal dalszövegét, a leghatalmasabb gesztus, amelyet ilyen téren láttam. Annyira látszott, hogy tisztelte az egész országot, szerette az itteni embereket.

Nagyon fáj, hogy múlt időben kell beszélnünk róla. Igaz, Freddie örökké él, valahogy mégis a halála hagyott egy hatalmas űrt az én szívemben. Néha belegondolni, hogy már sosem vehetek részt a koncertjükön, nem kiálthatom vissza Freddienek teli torokból hogy Ay-ooh, valahogy mérgeznek ezek a gondolatok.
Hiszen amilyen fiatalon elment, istenem, de mennyit küzdött! Az Innuendo vagy a Made in heaven dalait hallgatva el szoktam tűnődni azon, hogy az AIDS milyen igazságtalan volt vele. Szerintem Freddie sosem fogta fel a súlyát annak, hogy ő is elkaphatja. Nem hihette, hogy vele is megtörténhet, és elég hedonista életet élt. Összeszorult a szívem ennél a résznél a filmben is. Hiszen ő tényleg nem tett soha rosszat, csak nem volt elég elővigyázatos. Annyira fáj, hogy a meggondolatlanság vitte el.

Freddie belelopta magát a szívembe minden hibájával együtt. Nélküle elveszett lennék. Az életem gazdagabb lett vele.

Nem tudok nem könnybe lábadt szemekkel írni, tudom, ő nem ezt akarná, de borzasztóan fáj az, hogy nincsen már velünk, az, ki annyira szeretett élni, ki örökké szeretett volna élni. Ez a hihetetlenül értékes ember, akire mind büszkék lehetünk.
Büszkeség lehet az, hogy ilyen közel élhetünk hozzá, továbbvihetjük az örökségét, és megköszönhetjük neki mindazt, ami miatta került a Földre. Büszkeség lehet nekünk, hogy szeretjük őt. Méltó rá, igazán méltó.

Csak azt remélem, hogyha Freddie látna engem, mosolyt csalnék az arcára, ha letekintene ránk büszke lenne, hogy ilyen rajongói vannak, és észrevenné, hogy még mindig szeretjük, és sokáig megőrizzük őt a szívünkben.

Mindenesetre ő egy hős volt.
Mindannyiunk hőse.

Drága Freddie, nagyon szeretlek. Az életem részévé váltál, és nagyon remélem, hogy örökké megmaradsz nekem. Olyan nagyra értékellek, hálás vagyok, hogy jobb hellyé tetted a világot számunkra, és hogy varázslatos dolgokat hoztál létre. Nem lehet téged elfeledni, viszont nap nap után hiányzol. Csodálatos ember voltál, minden értelemben, nagyon köszönöm neked azt, hogy boldoggá teszel, kedvesem.

Nyugodj békében. Legyen békés az álmod.
I still love you. ♡

I Still Love You Where stories live. Discover now