Első rész

192 5 2
                                    

Hajnali négy óra. Martina az ébresztőjét kinyomva még visszafeküdt egy kicsit. Öt perc múlva megint csörögni kezdett a telefonja.
-Ahhjjj...jól van már. -mondta Martina és felült az ágy szélére.
Kiment a konyhába elővett egy bögrét töltött bele egy kis kávét amit még tegnap este főzött, hogy reggel már ezzel ne kelljen szórakozni. Két cukrot és egy kis tejet is rakott bele aztán felvette kabátját belebújt a papucsába és kiment az ajtó elé. Leguggolt a lepcső szélére belekortyolt a kávéjába majd rágyújtott egy arany marlborora.
Egyedül élt, nem volt senkihez szólni így kora reggel, de Martina már megszokta.
Utolsót slukkolta a cigarettából majd eloltotta. Bement és nagyon jól esett neki ez a meleg. Kint már közeledik a tél, szomorúság, depresszió, hiába az ünnepek Martinának nincs kivel ünnepelni. Egyedül él, apja meghalt még kiskorában anyja ezután alkoholista lett és kurvának állt amiért Martina megutálta és menekülni kényszerült egy jobb élet reményében.
A tükör elé lépett, megmosta arcát, megcsinálta haját, felöltözött majd visszasétált a tükörhöz, elővette a sminkes táskáját és szépítkezni kezdett. Csodálatosan nézett ki minden nap. Elbűvölő látványt nyújtott minden férfi számára és odáig is vannak érte, de Martinának egyik se jött be. Az összes alkoholista, igénytelen, bűzlenek a piaszagtól ráadásul eszméletlenül bunkó az összes és egy kis tiszteletet se mutatnak. Nem csoda hiszen egy kis falusi lepukkan kocsmába nem találkozni csak ezekkel a törzsvendégekkel. Martina is tudta ezt de mégis minden nap ott volt a remény benne, hogy majd ma talán belép valaki azon a koszos kocsmaajtón és egyből szerelmes lesz abba a csodálatos jóképű fiatalemberbe. Ma is ezért csinosította ki magát ennyire.
Kilépett az ajtón és elindult a munkahelyére. Hideg csípős szél fújt, de tíz perc kellemes séta után odaért és bement.

-Hát itt sincs jobb idő. -Gondolta magába majd elindult, hogy befűtsön.
Letörölgette az asztalokat, feltakarított, előkészített mindent a nyitásra. Kiment hátra még elszívni egy cigit mielőtt kinyitott.

-Jó reggelt csinoskám. -Mondta az egyik törzsvendég Martinának ahogy kinyitotta a kocsmát.
-Neked is jó reggel öcsi. -Mondta Martina.
-Nagyon csinos vagy ma is aranyom, csak miattad jövök minden reggel ilyen korán, hogy én legyek az első aki megcsodálhat téged. -Mondta a nagyhasú kopasz férfi.
-Nagyon kedves vagy öcsi. -Köszönte meg Martina aki még kicsit kómás volt.
-Meghívlak egy kávéra aranyom én meg kérek egy korsóval meg egy szilvát is tudod a szokásos.
-Már meg is ittam a kávet amire meghívtál. -Mondta miközbe kitöltötte a férfi italát.
-Ejj te nő. Mindig előttem jársz egy lépéssel. Nagyon vág az eszed.
-A tied is vághatna ha a reggel hétkori szokásos kávé lenne nem pálesz sörrel kísérve. -Mondta Martina mosolyogva miközbe odavitte öcsinek a szokásosát.
-Van benne valami. De mi lenne ha inkább te is legurítanál pár korsóval?
-Lehet könnyebb lenne elviselni titeket. -Mondta Martina nevetve mire a férfi is nevetni kezdett.
-Hát...csak akkor igyál amikor már nem birod ezeket a hülyéket.
-Jajjj öcsike akkor már minden nap részegen nyitnám neked az ajtót.
-Hát azt elhiszem. Csodálom is, hogy ennyire kitartó vagy. Na meg örülök neki, hogy már lassan hat éve veled kezdhetem minden napom.
-Én is örülök neki öcsi. Már annyira megszoktam, nem is tudom máshogy elképzelni a napjaimat.
-Ne is! Kellesz ide csajszi. Ritka az ennyire jó pincérnő mint te. -Mondta öcsi majd lehúzta a pálinkáját.

Beszélgettek még egy kicsit majd öcsi a harmadik pálinka után elindult dolgozni.
-Majd este még lehet benézek puszi aranyom. -Köszönt el.
Nyolc körül már üldögéltek bent páran és Dave a szakács is megérkezett, hogy előkészítse a konyhát.
-Jó reggelt Martina. Csinálsz nekem egy kávét ha szépen megkérlek? -Mondta Dave.
-Jó reggelt, hát persze.
-Képzel ma jön egy új ember ebédelni. Kettőre foglalt egy asztalt. -Mondta Dave nagy lelkesedéssel.
-Új ember? Itt? Asztalt foglalt? Ki az aki asztalt foglal egy ilyen helyre? -Tette fel sorra a kérdéseket Martina.
-Nem tudok semmit. Joe mondta, hogy mára kell egy asztal két órára mert átutazóba van itt valaki.-Mondta Dave.
-Férfi? Egyedül jön?-Kérdezte Martina.
-Nem tudom. De remélem egy csodás hölgy lesz. -Mondta Dave.
-Pff...na szép. Fogadni merek, hogy férfi lesz. Nő nem jön ilyen helyre, ha mégis akkor az olyan is. Szóval álmodozhatsz.- Mondta Martina kicsit piszkálkodva.
-Na fogadjunk. Száz forintot rá, hogy egy hölgy jön ma. -Nyújtotta a kezét Dave.
-Rendben. -Fogadta el Martina és kezet ráztak


(Elkezdtem az új storymat. Remélem élvezitek és várjátok hogy ki lehet az az új ember és mi fog történni, ha igen kommentbe vagy egy csillaggal jelezzétek köszii. Jó olvasást.)

2019.12.02. NVanii

Rabod vagyokWhere stories live. Discover now